Az utóbbi hat évben kétezerről 15 ezerre emelkedett az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak száma, de a közeljövőben ennél sokkal nagyobb arányú emelkedés várható. Ha sikerül megvalósítani az összes jelenleg tervezett projektet, 2040-re összesen mintegy 560 ezer műhold keringhet az űrben.
A kutatók megvizsgálták, milyen hatással járna ennek a több mint félmillió műholdnak a fénykibocsátása négy űrtávcső működésére. Alejandro Borlaff, a NASA Ames Kutatóközpontjának munkatársa, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta: arra jutottak, hogy a pályára állított műholdak számának ilyen nagy arányú növekedése „nagyon komoly fenyegetést” jelent több űrteleszkóp munkájára nézve is.
Az eredmények szerint a NASA SPHEREX űrteleszkópjával, az Európai Űrügynökség (ESA) tervezett ARRAKIHS missziója keretében, illetve Kína jövőbeli Hszüntian űrtávcsövével készítendő felvételek mintegy 96 százalékát, míg a Hubble űrteleszkóp felvételeinek mintegy harmadát módosítaná a műholdak által kibocsátott fény visszaverődése.
Borlaff rámutatott, hogy mindez káros következményekkel járna a tudományos kutatás minden ágára.
„Képzeljük csak el, hogy egy olyan aszteroidát kellene megtalálnunk, amely esetleg veszélyt jelenthet a Földre. Mivel egy elhaladó aszteroida pont úgy néz ki, mint egy keringő műhold, a kettőt nagyon nehéz lenne megkülönböztetni egymástól” – fejti ki a szakember.
Más, a Földtől 1,5 millió kilométerre levő stabil pályán keringő űrtávcsövekre, például a James Webb űrteleszkópra nincsenek hatással a műholdak.
A tanulmány szerint a műholdak okozta gondokra megoldást jelenthet, ha ezeket az űreszközöket az űrteleszkópokénál alacsonyabb pályára állítanák, ám ez viszont azzal a veszéllyel jár, hogy károsíthatják az ózonréteget. Így a kutatók szerint a leglogikusabb – bár a mesterséges intelligencia szárnyalása tükrében eléggé valószerűtlen – lépés az lenne, hogy ne küldjenek az űrbe ilyen nagy számban műholdakat.
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a műholdak egyre nagyobb mérete is problémát jelent. Szabad szemmel a 100 négyzetmétert meghaladó felszínű műholdak olyanok, mint a legnagyobb fénnyel ragyogó csillagok az égen. Léteznek már tervek 3000 négyzetméternél is nagyobb műholdak indítására, és ezek az óriások olyan fényesen láthatóak is lehetnek majd, mint egy bolygó.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
