Egy friss számítás alapján sikerült meghatározni, a Tejútrendszer mely részéről származik a 3l/ATLAS nevű üstökös. A segítségével arról is pontosabb képet kaphatnak a tudósok, hogyan keletkeznek a bolygók, bolygórendszerek.
A Perseidák meteorraj minden évben a leglátványosabb csillaghullást hozza el, a szemfülesek már megláthatják az első hullócsillagokat.
Brit és amerikai csillagászok szerint létezhetnek az úgynevezett sötét törpecsillagok, amelyek olyanok, mint a barna törpék, de a magjuk tele lehet sötét anyaggal.
Különleges módon vetül majd a Nap fénye a Holdra csütörtök hajnalban, ennek köszönhetően pedig nem mindennapi látványban lehet részük a szerencséseknek.
Ehhez azonban olyan helyet kell keresni, ahol nincs fényszennyezés és jó a kilátás.
Közreadták az első képeket, melyeket az úttörő Vera Rubin csillagászról elnevezett obszervatórium kamerájával készítettek. A felvételek amellett, hogy káprázatosak, komoly tudományos értéket is képviselnek.
A kutatók már egy ideje észrevették, hogy sok csillag párban jár, olyan kettős vagy többes rendszereket alkotva, amik tagjai egymás körül keringenek. De hogy hogyan néznek ki és működnek ezek a különleges rendszerek, az eddig nem volt ismert – a válaszhoz egy nemzetközi kutatócsoport került közelebb, amit Varga József, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa vezetett.
Június 16. és 18. között, azaz hétfőtől három estén át látható lesz a Mars és az oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus együttállása a nyári égbolton.
Akár a Földre veszélyes, de eddig nem azonosított objektumokat is felfedezhet a hamarosan szolgálatba álló Rubin Obszervatórium. Most egy kutatócsoport számszerűsítette, mekkora jelentősége lehet a minden korábbinál jobb teleszkópnak.
A Hawaii Egyetem csillagászai az Európai Űrügynökség Gaia missziójának adatait vizsgálták, amikor egy óriási robbanásra lettek figyelmesek.
A James Webb űrteleszkópnak sikerült lefotóznia az eddigi legtávolabbi galaxist, aminek fénye elárulta a korát is.
Új kamerát szereltek egy majdnem 40 éves teleszkópra Tenerifén, az eredmény pedig magáért beszél.
Csillagászoknak sikerült a korábbinál pontosabb leírást adni a HD 219134 kódjelű csillagról, ami csupán 21 fényévre található a Földtől.
Kedd hajnalban tetőzik az Éta Aquaridák meteorraj, amelynek hullócsillagokban legsűrűbb időszaka körülbelül egy héten át tart – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Vajon létezik a Neptunusznál is nagyobb planéta, amely olyan elképesztő távolságban kering a Nap körül, hogy eddig senki nem vette észre?
A jövőben pontosabb lehet az űridőjárás előrejelzése, köszönhetően egy német műszernek, amit most egy amerikai teleszkópba szereltek be.
A Barnard-csillag alig 6 fényévre található a Földtől, és eddig szinte semmit nem lehetett tudni a környezetéről.
A csillagászok több forgatókönyvet is készítettek arra vonatkozóan, hogy a T Coronae Borealis mikor fog robbanni. Az első dátum egészen közeli: március 27.
Nem fenyegeti a dinoszauruszok sorsa a Föld lakóit, de az utóbbi hetek izgalmas űrhírei nyomán megállapítható: jól teszik a csillagászok, hogy minél többet igyekeznek azonosítani a Földet esetleg veszélyeztető kozmikus szikladarabok közül.
Amerikai kutatók vizsgálata szerint az univerzum tágulását hajtó sötét energia folyamatosan gyengül, így előbb-utóbb zsugorodásnak indulhat a világegyetem.
