Még július 1-jén fedezte fel a NASA a 3I/ATLAS nevű üstököst, amely a Naprendszerben kering, és amelyről hamar kiderült, hogy egy csillagközi objektumról van szó. A szakemberek azóta folyamatosan figyelik és vizsgálják a égitestet, hogy minél több információt gyűjtsenek össze róla. Korábban a NASA több képet is kiadott már az üstökösről, a rendelkezésre álló adatok alapján pedig hamarosan eléri azt a pontot, amikor a legközelebb lesz a Földhöz.
Persze ez a közelég meglehetősen relatív. A perigeumnál – vagyis a fent említett ponton – körülbelül 270 millió kilométerre lesz majd a 3l/ATLAS a Földtől. Összehasonlításként: a Föld és a Hold átlagos távolsága nagyjából 384 ezer kilométer. Vagyis meglehetősen biztonságos távolságra lesz majd az üstökös a bolygónktól, ugyanakkor kellő közelséget jelent ahhoz, hogy a csillagászok alaposan meg tudják figyelni. A perigeum elérése 2025. december 19-re várható.
Felfedezése óta a 3I/ATLAS-t az emberiség történetének egyik legkülönösebb üstököseként tartják számon, ez pedig csak fokozódik, ahogy egyre közelebb került a Marshoz, a Naphoz, most pedig a Földhöz. Kómájának – az aktív üstököst körülvevő gáz- és por „atmoszférájának” – mérései szokatlanul korai gázkiáramlást mutattak ki, amely nagy mennyiségű szén-dioxidot termelt. A további megfigyelések azt is kimutatták, hogy hatalmas mennyiségű hidrogén-cianid és metanol jelent meg a kómában, mivel a Nap növekvő melege miatt az üstökös jege elkezdett párologni.
A felfedezését követő első két hónapban a kutatók furcsán magas nikkel- és vasmennyiséget is észleltek, ami „potenciálisan extrém összetételt” jelez, amelyhez egyetlen eddigi üstükös sem hasonlít – írja a Science Alert.
A Naphoz október 29-én került a legközelebb az égitest, ám a Föld szemszögéből a pályája a csillag mögött haladt el, így nem volt lehetőség arra, hogy szemügyre vegyék a szakemberek.
Sok üstökös esetében az égitest zöldes árnyalatát a kétatomos szén adja, amely zöld fluoreszkáló fényt bocsát ki, amikor a napsugárzás gerjeszti. A 3I/ATLAS perihélium előtti megfigyelései azonban arra utaltak, hogy szokatlanul alacsony a kétatomos szén rajta. Ez egyébként nem része az üstökösök jegének, hanem gyorsan képződik – és esik szét – a napsugárzás hatására.
A tudósok által korábban készített felvételek ugyanakkor arra utalnak, hogy a 3I/ATLAS csak a Naprendszeren keresztüli útjának későbbi szakaszában kezdett el kétatomos szént termelni, ami az üstökös egy újabb furcsa viselkedését jelenti.
A kutatók egyelőre nem tudták megfejteni a 3l/ATLAS furcsaságait. Egyes feltételezések szerint fogytán lehet a jege, és aszteroidaként élhet tovább, mások szerint viszont a 3I/ATLAS egy fémekben szokatlanul gazdag objektum lehet, amely jégvulkánokkal van tele, és amelyek gázt lövelnek az űrbe.
Akárhogy is, a Földhöz való közelsége talán segít megfejteni néhány titkát.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
