A felhők csaknem az egész országban zavarják, zavarták a különleges holdfogyatkozás nézését, de Berettyóújfaluról több képet is kaptunk olvasóinktól, akik lefényképezték az égi jelenséget.
Az Időkép pillanatnyi adatai alapján az ország nagy részén felhős az ég, amely egyáltalán nem kedvez az esti holdfogyatkozásnak.
Szinte havi rendszerességgel kerül elő egy hír valamilyen "nagyon ritka" égi jelenségről. A péntek esti teljes holdfogyatkozás valóban ilyen. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a 103 perces égi csodáról.
A Michigani Egyetem kutatóinak felfedezése segíthet a csillagászoknak annak megértésében, hogyan alakultak ki a Tejútrendszerhez hasonló lemezes galaxisok és hogyan éltek túl hatalmas egybeolvadásokat.
Másfél évtizede nem járt bolygónkhoz olyan közel Mars, mint amilyen távolságra a napokban kerül majd.
Az exobolygókra vadászó Kepler és a fiatal csillagrendszerek infravörös sugárzását vizslató Spitzer űrtávcső egyesített erejével tárta fel egy magyar kutatócsoport a DQ Tau rendszerében zajló fizikai folyamatokat.
Furcsa dolgot tapasztaltak egy csillagnál, ami arra utal, hogy felfalta a saját bolygóját, de még senki sem látott ilyet.
Amerikai tudósok tucatnyi újabb holdat fedeztek fel a Jupiter körül, ezzel a Naprendszer legnagyobb bolygója holdjainak száma 79-re emelkedett – jelentette be Scott Sheppard, a Carnegie Tudományos Intézet kutatója.
Az ESO VLT távcsőegyüttesével végzett új megfigyelések teljes pompájában mutatják az RCW 38 katalógusjelű csillaghalmazt. "Egy igazi égi műalkotás."
Kitanulta az esztergálást, mert nem volt pénz kutatóeszközökre. Most közellenség lett.
Frontálisan ütközött a Tejútrendszer egy másik galaxissal 8-10 milliárd éve, ez változtatta meg a külső és belső szerkezetét.
Égitestekkel tesztelték Albert Einstein elméletét az általános relativitásról és Galileo Galilei kísérletének igazát egy hat éven át tartó kísérletben.
A világ legnagyobb csillagászati adatbankját készítették el kínai tudósok a LAMOST teleszkóp megfigyelései alapján. Az adatbázis segítheti a Tejútrendszer megértését, valamint a távoli galaxisok és az univerzum fejlődésének tanulmányozását.
A PDS 70-b jelű gázóriás bolygó még a születés állapotában van, és valószínűleg még újabb anyagokat vonz magához.
A „vörös rögöknek” nevezett objektumok a galaxisok különleges, ritka típusát alkotják, ezek az ősrobbanás utáni első évmilliárdban létrejött, első nagy tömegű galaxisok maradványai. Legtöbbjük a világegyetem története során összeolvadt más galaxisokkal, néhány azonban megmaradt ősi állapotában. Legújabban az egyik MTA-ELTE Lendület kutatócsoport vezetője egy nemzetközi csapattal a Chandra röntgentávcső megfigyelései alapján kimutatta, milyen hatással vannak a „vörös rögök” magjában lévő fekete lyukak a csillagok kialakulására.
A csillagászok közelebbről megvizsgálták a 800 méter hosszú Oumuamua röppályáját, majd hivatalosan üstökösnek nyilvánították az Oumuamua égitestet.
A Cassini űrszonda olyan szerves molekulákat talált, amelyeket eddig még soha a Földön kívül.
A brit csillagászat otthonának felújításon átesett Altazimuth pavilonjában új teleszkópokat helyeztek el, így hat évtized után ismét az eget fogja kémlelni a greenwichi királyi csillagvizsgáló (ROG).
Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtőzködő hagyományos anyagának eddig hiányzó, utolsónak vélt részét.
Brit tudósok 53-99,6 százalék esélyt látnak arra, hogy nincs más élet galaxisunkban, és 39-85 százalékos valószínűséget tulajdonítanak annak, hogy a világegyetem más pontján sincs élet a Földön kívül. De ha mégis, az annyira messze lenne, ahova soha nem juthatunk el a kutatók szerint.
