Csodás kiállítás nyílik ma Budapesten, ott a helye a megbélyegzett űrtárlaton
Asztro-trilógia címmel felfrissítve, új elemekkel gazdagítva nyílik meg újra a Bélyegmúzeum világegyetemről szóló időszaki kiállítása május 22-én Budapesten.
Asztro-trilógia címmel felfrissítve, új elemekkel gazdagítva nyílik meg újra a Bélyegmúzeum világegyetemről szóló időszaki kiállítása május 22-én Budapesten.
MTI
Az aszteroida a Jupiter pályáján van, és úgy néz ki, hogy a 2,7 millió fényévről érkezett égitest az első állandó bevándorló a Naprendszerünkben.
MTI
A Tejútrendszer galaktikus korongja nagyobb, mint azt eddig vélték.
MTI
Bionikus "fület" kapott Ausztrália legnagyobb teleszkópja, ennek segítségével a kozmoszból érkező rádióhullámok szélesebb tartományban észlelhetők, a csillagászok így tisztább képet kaphatnak az univerzumról.
MTI
MTI
hvg.hu
Egy 13,28 milliárd fényévre lévő galaxisban az ősrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.
MTI
Az univerzum leggyorsabban növekvő, óriási fekete lyukát fedezték fel, amely kétnaponta a Napénak megfelelő tömeget nyel el – jelentették kedden ausztrál csillagászok.
MTI
Újabb bizonyítékot találtak csillagászok arra, hogy a Jupiter Európé nevű holdján szórványos gejzírkitörések vannak.
MTI
Óriási örvény alakú hullámokat fedeztek fel a Napon. Olyan, óriási hullámokat fedeztek fel a Napon, amely a bolygó forgási irányával ellentétesen terjednek, élettartamuk pedig több hónap.
MTI
A matematika fejedelme, Johann Carl Friedrich Gauss előtt tiszteleg ma különleges logójával a Google.
hvg.hu
Egy gigantikus méretű csillaghalmaz születését figyelte meg egy nemzetközi kutatócsoport a Földtől mintegy 12,4 milliárd fényévnyi távolságra: 14, csillagokkal teli galaxis olvadt egybe az ősrobbanás után 1,5 milliárd évvel.
MTI
Ez nem vicc. Egy rendes, tisztességes, tudományos szaklapban publikált tanulmány állítása szerint elviselhetetlenül büdös van a bolygó légkörében.
hvg.hu
Több mint 340 ezer csillag kémiai profiljának feltérképezése révén keresi egy nemzetközi kutatócsoport a Nap "eltűnt testvéreit", azokat a csillagokat, amelyektől születésük után elszakították a galaktikus erők.
MTI
Egy egykor a Naprendszerben keringő, elveszett bolygóról származhat a tíz éve a Földre hullott, gyémántokat rejtő Almahata Sitta meteorit.
MTI
Neil DeGrasse Tyson egy kilencperces videóban magyarázza el, miért és mennyire hibás a laposföld-elméletet hangoztatók érvrendszere.
hvg.hu
Tizenhárom kisebb fekete lyukat fedeztek fel a Tejútrendszer központjában lévő hatalmas fekete lyuk körül a Columbia Egyetem csillagászai. Az ilyen kisebb fekete lyukakból több ezer is lehet ott. A Nature-ben megjelent cikk szerzői az ELTE fizikusára, Kocsis Bencére is hivatkoznak.
hvg.hu
Vélhetően óriásbolygókat tartalmazó csillagrendszerből származik az 'Oumuamua, innen eredeztethető különleges, szivarszerű alakja – vélik amerikai és francia asztrofizikusok.
MTI
Sötét anyag nélküli távoli galaxist észleltek amerikai csillagászok. Az univerzum nagy része ebből a titokzatos anyagból áll, Feltételezhetően e tartja össze a galaxisokat, amelyek forgómozgásuk miatt gyakorlatilag szétrepülnének: plusz tömeget ad nekik. A sötét anyag valószínűleg ötször gyakoribb, mint a normál anyag, de nem bocsát ki fényt vagy detektálható sugárzást, csupán gravitációs hatása észlelhető. Kutatók szerint a kozmosz 27 százalékát alkotja – de most úgy tűnik, létezik olyan galaxis is, ahol nincsen jelen.
MTI
Ismét elhalasztotta a Hubble utóda, a James Webb űrtávcső fellövését az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) – jelentette a BBC. "Nagyjából 2020 májusáig" nem tervezik az indítást.
MTI
"Szeretném megmutatni az embereknek, hogy van valami nagyobb a mindennapok földi dolgainál" – véli az amatőr csillagászként és filmkészítőként dolgozó Wylie Oversteet, aki mobil teleszkópja segítségével segít, hogy az emberek közelről láthassák a Holdat. A férfi szerint problémáink, nehézségeink és mindennapi küzdelmeink is új perspektívába kerülnek, amikor ilyen formában nézhetik meg a Holdat.
hvg.hu
Számítógépes szimulációk szerint a Csurjumov-Geraszimenko üstökös nagyobb testekkel való heves összeütközés során keletkezett. Ilyen összeütközések a Naprendszer egy kései szakaszában is történhettek. Ez azt jelenti, hogy a 67P/Csurjumov-Geraszimenko nem feltétlenül a Naprendszer korai, 4,5 milliárd évvel ezelőtti szakaszából származik, mint ahogyan azt eddig hitték.
MTI