szerző:
hvg.hu

Hogyan lehet mesterséges intelligencia segítségével pontosabban megérteni a daganatos betegségek kialakulását és az agy működését? Melyek a bölcsőde, az óvoda, az iskola vagy az egyetem elkezdésekor a hatékony alkalmazkodás kulcstényezői? Mi segíti a nehézségekkel való sikeres megküzdést? Milyen szerepük volt a papoknak és lelkészeknek a falvakban és kisvárosokban a történelmi Magyarországon és Erdélyben? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresik a választ az MTA Lendület programjának ez évi nyertesei. Az idei 21 új kutatócsoporttal együtt eddig összesen 164 Lendület-kutatócsoport alakult. Az MTA 2018-ban 3,54 milliárd forintot fordít a kutatócsoportok támogatására.

Az Akadémia oldalán közzétett összegzésből kiderül többek között az is, hogy a Gácser Attila biológus vezette Mikrobiom Kutatócsoport a Szegedi Tudományegyetemen arra keresi a választ, hogy a szájüregben előforduló gombák hogyan befolyásolják az ott kialakuló tumorokat és e daganatok áttétképző képességét. A kutatást az indokolja, hogy az emberi szervezetben körülbelül egy teljes nagyságrenddel több mikroba található, mint emberi sejt. A molekuláris biológia fejlődésével egyre több információ áll a rendelkezésünkre arról, hogy e velünk élő mikrobiális „lakótársak” alapvetően képesek befolyásolni egyes betegségek kialakulását vagy lefolyását.

©

Horváth Péter programtervező matematikus, bioinformatikus kutatócsoportja komplex sejtbiológiai problémák, többek között az agykutatás és a daganatok személyre szabott gyógyászatának analízisét végzi a Lendület program támogatásával. A cél a daganatos betegségek és az agy kommunikációjának pontosabb, egysejt-szintű megértése mesterséges intelligencia segítségével. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban megalakuló csoport mögött az a felismerés áll, hogy a rendszer-biológiában különböző határtudományok szoros együttműködésére van szükség. A csoport új képfeldolgozási eljárásokat kombinál mikroszkópos képalkotó eljárásokkal, a mesterséges intelligenciában alkalmazott módszerekkel és egysejt-analitikai technikákkal. Olyan rendszer létrehozásán dolgoznak, amely automatikusan és a lehető leghatékonyabban képes biológiai minták feltérképezésére, majd egy szakember által értelmezhető leírására.

London Gábor kémikus kutatásainak kiindulópontja az a probléma, hogy elektronikus eszközeink exponenciális teljesítményjavulása egy több mint ötvenéves fejlődési periódus után a közelmúltban a végéhez ért. Ennek oka, hogy a főként szilíciumalapú technológiát alkalmazó félvezetőipar már nem képes további nagy ütemű miniatürizálásra. A fejlődés lassulása, illetve a használható technológiai alternatívák hiánya új, alapvetően más megoldások keresését teszi szükségessé, a fő irányvonal pedig a probléma molekuláris megközelítése. Ezzel foglalkozik London Gábor kutatócsoportja az MTA Természettudományi Kutatóközpontban. Egyrészt a szervetlen anyagokkal (szilícium- vagy germániumalapú félvezetők) szemben a molekuláris alapú anyagok a szerves kémiai szintézis eszközeivel könnyebben és többféleképpen módosíthatók, azaz programozhatók a megfelelő alkalmazásra, másrészt a molekuláris mérettartományban jóval apróbb berendezések tervezésére nyílhat mód. A kutatás célja olyan félvezető tulajdonságú molekulák tervezése és előállítása, amelyek alkalmasak lehetnek a klasszikus félvezető technológiák kiegészítésére, illetve kiváltására, molekuláris alapú tranzisztorok, LED-ek és vezetékek létrehozására.

©

Szabó Róbert csillagász a Tejútrendszer kialakulását kutatja. A technológia fejlődése most érkezett el arra a szintre, hogy több milliárd csillag együttes vizsgálatával saját galaxisunkban térképezhessük fel a kozmikus időskálán végbement folyamatokat. Szabó Róbert számos űrfotometria-programhoz kapcsolódó nemzetközi munkacsoport vezetője. Új, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban létrejövő kutatócsoportja big data számítások meghonosításával, földi és űrtávcsöves fotometriai mérések összehangolt vizsgálatával a terület vezető szaktekintélyeinek aktív támogatásával minden eddiginél pontosabban tárja majd fel kozmikus környezetünk 13 milliárd éves történetét. A csoport az egyik legnagyobb hatású földi égboltfelmérő program, a 2019-ben Chilében induló Large Synoptic Survey Telescope (LSST) munkájába is bekapcsolódik, ami sok petabyte nagyságrendű adatmennyiségével gyökeresen át fogja formálni a csillagászat tudományát, csakúgy, ahogy a CERN LHC gyorsítója tette nemrég a részecskefizikával.

©

Veres-Székely Anna pszichológus vizsgálatainak kiindulópontja az a tapasztalás, hogy a nevelési-oktatási intézmények, a bölcsőde, az óvoda, az iskola vagy az egyetem elkezdése mindenki számára kihívás. Vannak, akik ezeket az akadályokat könnyebben veszik, míg másoknak komoly megpróbáltatást jelentenek. Eddig kevés kutatás született annak feltérképezésére, hogy pontosan melyek a hatékony alkalmazkodás kulcstényezői, mi az, ami segíti a nehézségekkel való sikeres megküzdést. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megvalósuló kutatási projektben egy sor olyan új módszert alkalmaznak az „újoncok” érzelmi és szociális állapotának folyamatos megfigyelésére, mely nem zavarja meg a viselkedésüket. A projekt eredményei a modern technológia adta lehetőségeket kihasználva hozzásegíthetnek a kihívásokkal teli környezethez való alkalmazkodás folyamatának megértéséhez, a résztvevők segítéséhez.

Az MTA Lendület programja által finanszírozott további kutatásról itt talál leírást.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!