A Földön lévő víz egy része a még fiatal Nap környezetében lévő por- és gázfelhőből származhatott – állapította meg egy amerikai kutatócsoport. Emellett azt is megállapították, hogy bolygónk jóval több hidrogént tartalmaz, mint azt eddig vélték.
Az univerzum egyik legrégibb csillagát fedezhették fel ausztrál csillagászok: a csillag szinte teljes egészében az ősrobbanás által képződött anyagokból áll.
Távoli galaxisok felkutatására fejlesztettek ki mesterséges intelligenciát ausztrál tudósok: a Facebook közösségi oldalon használt arcfelismerő programot fejlesztették tovább arra, hogy a távoli űrben felismerjen galaxisokat, így segítve az univerzum felkutatását.
A hawaii legfelső bíróság kedden jóváhagyta a Mauna Kea vulkán csúcsára tervezett óriásteleszkóp építési engedélyét, a döntéssel megnyílt az út a terv megvalósítása előtt.
A Dawn űrszondából is kifogyott az üzemanyag és elvesztették vele a kapcsolatot.
A Földtől mintegy négyszázezer kilométer távolságra lévő fényes foltokra 60 évvel ezelőtt figyelt fel egy lengyel csillagász, de senki nem hitt neki. Az ELTE kutatói szerint sikerült igazolniuk a felfedezést.
Amerikai csillagászok elkészítették az első globális hőtérképet a Jupiter Europa (Európé) nevű holdjáról, az ALMA rádiótávcső-rendszer által készített felvételsorozat segítségével.
A korai univerzum legnagyobb galaktikus szuperhalmazát fedezték fel csillagászok, a proto-szuperklasztert Hüperionról, a görög mitológia titánjáról nevezték el, aki a napot tartotta. A gigantikus képződmény tömege a becslések szerint a Napnál egymillió milliárdszor (!) nagyobb, és olyan távol van tőlünk, hogy a Földről megfigyelve azt látjuk, milyen volt több milliárd évvel ezelőtt.
Még az 1930-as években csapódott egy michigani farm földjébe egy jókora, 10 kg-os meteorit, a tulajdonosai viszont egészen mostanáig nem sejtették, micsoda kincs van a kezükben.
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) műszerével végzett mélyészlelések szerint szinte a teljes égbolt a korai univerzum ultraibolya sugárzásának utófényében parázslik.
Először észleltek porvihart a Titánon, a Szaturnusz holdján. Így a Titán a Naprendszer harmadik égiteste a Föld és Mars után, amelyen porviharokat figyeltek meg.
A Tejútrendszerhez legközelebb lévő két galaxisnak, a Nagy és a Kis Magellán-felhőnek létezhetett egy harmadik társa, melyet a Nagy Magellán-felhő bekebelezett – állapították meg az ausztrál Nemzetközi Rádiócsillagászati Kutatóközpont (ICRAR) csillagászai.
A Földön megfigyelhetőeknél sokkal nagyobb kiterjedésű sarki fény ragyogja be a Szaturnusz északi pólusát – derült ki a Hubble-űrtávcső által készített új felvételekből.
Igaz, ezek felszíni hőmérséklete 200-500 fok körül lehet, ami azt jelenti, hogy a víz elsősorban gőz formájában a felszín felett, illetve jég formájában a felszín alatt található meg.
Vasat és titánt rejt egy ultraforró bolygó légköre: a KELT-9b jelű gázóriás 650 fényévnyi távolságra van a Földtől és egyike az úgynevezett "ultraforró Jupitereknek" – közölték a Berni és a Genfi Egyetem kutatói.
A hétvégén lehetett a legjobban megfigyelni a Perseidák meteorrajt az éjszakai égen.
Hatalmas, szabadon sodródó, úgynevezett "kóbor" bolygót fedeztek fel a Naprendszeren túl.
Két héten keresztül fotózta az égboltot a namíbiai szavannán egy hatfős, magyar fényképészekből álló expedíció. A csapat tagjai 12 ezer kilométert utaztak, hogy fotókat készítsenek az égboltról. Figyelje meg, mennyire mást lehet látni, hogyha egy fényszennyezéstől mentes, ritkán lakott országban pillant fel az égre, mintha a sűrűn lakott európai kontinensen teszi ugyanezt.
Erősebben sugárzott a Nap 4,5 milliárd évvel ezelőtt, mint most, mert aktív fázisát élte a csillag – állapították meg svájci kutatók, akik a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) különösen érzékeny tömegspektrométere segítségével végeztek új méréseket.
