Bár egyre többet tudunk a bennünket körülevvő világegyetemről – nemsokára például először láthatunk fotót egy fekete lyukról –, a fényévnyi távolságoknál jóval közelebb is van olyan rejtély, ami megfejtésre vár. Ilyen például a Hold keletkezése, amelyről évtizedek óta vitatkoznak a kutatók.

Alapvetően négy különböző teória létezik arra, hogy hogyan lett holdja a Földnek. Az egyik szerint a Hold egyszerűen kihasadt a Földből, egy másik viszont azt állítja: a Föld gravitációs mezeje fogta be az égitestet.

Emellett van olyan elmélet is, amely szerint a Föld és a Hold egyszerre keletkezett az úgynevezett protoplanetáris korongban. Ez a protoplanetáris korong általában a fiatal csillagok körül alakul ki, amelyben gázok és szilárd részecskék találhatók. Ezek összeállásával születnek a bolygók, a Föld esetében pedig mindez a Hold keletkezésével egyidőben történt.

Szintén népszerű elmélet, hogy a Hold akkor keletkezett, amikor egy Mars méretű bolygó (amely a tudósoktól a Theia nevet kapta) ütközött a Földdel, amelyből a kilökődő anyag végül 4,5 milliárd évvel ezelőtt megformálta a Holdat. A probléma ezzel az elmélettel az, hogy bár a Föld és a Hold kémiai jellemzői nagyon hasonlóak, van néhány igen lényeges eltérés a két égitest között.

Most azonban a Kaliforniai Egyetem és a Harvard kutatói új elmélettel álltak elő, ami eddig a legvalószínűbb forgatókönyv a Hold keletkezésére. A csapat szerint az eseményt egy eddig nem ismert égitestnek, az úgynevezett szinesztiának köszönhetjük. (A szin görög eredtű szó azt jelenti, "együtt", míg a Hesztia név a görög hitvilágban az építészet istenének neve volt.) Az elmélet szerint a szinesztia nem más, mint egy óriási fánkra hasonlító, forró, elporladt kőzetből álló objektum, amely még forog is – számolt be róla a Gizmodo.

Sarah Stewart/UC Davis/NASA

A szinesztia bolygó méretű égitestek ütközéséből keletkezhet, amely a forró és elporladt kőzetből egy hatalmas, forgó fánkot alkot. Az egész csupán 100-200 évig tart, mert az objektum gyorsan veszít a hőmérsékletéből, ezért összébb is megy. A részecskék először folyadékká, majd folyékony halmazállapotú bolygókká alakulnak.

Az amerikai tudósok szerint a Föld és a Hold egy ilyen szinesztiából alakulhatott ki. Az égitestek ütközése után a szinesztia közepén kezdett el kialakulni a bolygó, majd a maradék törmelékből formálódhatott meg a Hold. A szakemberek úgy látják, az elmélet nemcsak a két égitest azonosságaira, de különbözőségére is magyarázatot ad.

A csillagászok eddig még sosem figyeltek meg szinesztiát, de ha az elmélet valóban igaz, akkor nincs kizárva, hogy egyszer egy ilyenre bukkanjunk.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.