Az új csődtörvénynek Czibor Zsolt, a Coface vezető jogásza szerint garantálnia kéne, hogy Magyarországon is biztonságosabb legyen a cégek együttműködése, beleértve a hitelezést, a beszállítást is. A törvény szigorításával el kellene érni, hogy az adós ne az utolsó pillanatban értesítse a hitelezőt a problémákról. Ma ugyanis többnyire macska-egér harc folyik e két partner között. Pedig, ha az együttműködési folyamatban mindvégig partnerként tudnának kommunikálni, akkor az adósnak nem feltétlenül kellene eljutnia a csődvédelemig, végső esetben pedig már menetközben lehetne csődvédelemért folyamodni. Ehhez szemléletváltásra lenne szükség. A csődtörvény legfontosabb feladata tehát az lenne, hogy szorosabb együttműködést kényszerítsen ki az adós és a hitelezője között. Ma a hitelező ugyanis csak az éves mérlegből tud tájékozódni a partner cég helyzetéről, ez azonban messze nem védi őt.

 Hiába sikerül például a rendelkezésre álló kilencven nap alatt elkészíteni a csődgondnokkal közösen a reorganizációs tervet, s azt elfogadni, akár nem, a kisebb hitelezők, köztük a beszállítók, mindenképpen bajba kerülhetnek - mutat rá dr. Czibor Zsolt a Coface Hungary vezető jogásza. Szerinte ugyanis a csődvédelem során elsőként a bankok és az adóhatóság jut pénzhez, s csak utánuk jönnek a sorban az egyéb hitelezők.  Ráadásul a jelenlegi szabályok nem védik kellőképpen a kisebb hitelezőket, ugyanis a nagyoknak nem áll feltétlenül érdekükben elfogadni a reorganizációs tervet. Ők attól függetlenül megkapják a pénzüket, hogy van-e fedezetük vagy sem.

Egy másik – a nemzetközi példák alapján is helyes, követendő út a keményebb fellépés, nagyobb szigor azokkal szemben, akik csődbe visznek egy céget. Tőlünk nyugatabbra akár bűncselekménynek is számítanak, ebbe a kategóriába is belekerülnek az ilyen esetek. De a legtöbb helyen maga a piac is kiveti magából azokat a rosszhiszemű adósokat. Magyarországon is szükség lenne komoly szankciókra, a büntetőjogi felelősség kategóriájának a bevezetésére ezekben az ügyekben, amellett, hogy legyen mögöttes pénzügyi felelősség is a rosszhiszemű adósok esetében. Az új jogszabálynak emellett ki kellene térnie az okok felderítésére is. Nevezetesen, hogy mi vezetett a kialakult helyzetig, hiszen csak ennek alapján lehetne megállapítani a mögöttes felelősséget. Czibor Zsolt azt is elengedhetetlennek tartja, hogy a felszámolót ne csak az anyagi érdek vezérelje, illetve, hogy minden hitelező érdekelt legyen a bajba került cég megmentésében.  Jelenleg ugyanis egy–egy felszámolás esetén például, a finanszírozó bank akkor is a pénzéhez jut, ha senki más nem kapja meg a jussát. Olyan szabályozásra lenne tehát szükség, amely feloldja a nagy és kis hitelező közötti komoly ellenérdekeltséget.

Mindenesetre, ha szigorúbb lenne a törvény, akkor minden bizonnyal kevesebb lenne a hitelező szempontjából eredménytelen eljárás,  sokkal több céget lehetne megmenteni – tette hozzá Kárpáti Gábor a Coface Hungary ügyvezetője. Ennek gazdasági hasznát mi sem mutatja jobban, mint az, hogy egy-egy cég bedőlése, számos beszállítóját, hitelezőjét sodorja a fizetésképtelenségig.