Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Az új csődtörvényben és a kapcsolódó jogszabályokban tovább szigorították a cégvezetők felelősségének megállapítására, a cégalapításra és a vagyonátruházásra vonatkozó szabályokat. A módosítás a cégtemetők működését is akadályozza, és adósságok hátrahagyásával sem lehet új vállalkozásba menekülni.
A felszámolók munkáját megkönnyítheti az, hogy az adósnak immár kötelező kiadnia a cégvagyont − mondta a Napi Gazdaságnak Somogyi Ferenc, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) elnöke, a TM-Line Zrt. vezérigazgatója. A FOE kedvező irányú változásnak tartja, hogy tovább szigorították a cégvezetők felelősségének megállapítására, a cégalapításra és a vagyonátruházásra vonatkozó szabályokat.
Fontos változás, hogy januártól bevezették az adóregisztrációs eljárást, amellyel az adósságot felhalmozó társaságok úgynevezett cégtemetőbe kerülését, a rosszhiszemű tulajdonoscserét kívánják megakadályozni, valamint azt, hogy a cégvezetők és tulajdonosok a régi vállalkozást és tartozásokat hátrahagyva egy új cégben folytassák tovább tevékenységüket. Az adóhatóság megtagadhatja az adószám kiadását akkor, ha az új cég vezető tisztségviselője vagy többségi tulajdonosa 180 napon túli 15 millió forintnál nagyobb adótartozással rendelkezik, vagy vezető tisztségviselője volt 5 éven belül olyan cégnek, amely 15 milliónál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg, vagy adószámát a felfüggesztését követően jogerősen törölték.
A törvényhozás által a karácsony előtti ülésen elfogadott csőd- és felszámolási eljárásról, a gazdasági társaságokról szóló törvények, a cégtörvény és egyéb kapcsolódó jogszabályok módosítása szerint felszámoló feladata ellátásához beléphet az adós társaság helyiségeibe, vagyontárgyait átvizsgálhatja, betekinthet azokba, illetve más vagyonelemek hollétéről is tájékoztatást kell adnia az adósnak. A módosítást többek közt a gazdasági visszaélések megszüntetésével és a hitelezők érdekeinek védelmével indokolta a jogalkotó.
Probléma ugyanakkor továbbra is az, hogy a felszámolók a végrehajtókkal ellentétben nem tekinthetnek be (hivatalosan, ingyenesen) a közhiteles nyilvántartásokba, hogy megtudják, az adós cégnek és a tulajdonosoknak milyen más vagyonelemeik vannak. A felszámolók eddig az irathiány, valamint a beszámolókészítési és letétbe helyezési, könyvvezetési szabályok megsértése miatt is nyomozást kezdeményezhettek a vezető tisztségviselők ellen.
További részletek a csődtörvény módosításáról itt.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
Arra is kíváncsiak, Orbán Viktor fogjon-e hozzá az emlékirataihoz.
Megalapozott gyanú szerint egy vállalkozó 2011 és 2024 között több mint 2 milliárd forintot fizetett ki kormánypárti és ellenzéki képviselőknek.