A depresszióban szenvedők testhőmérséklete magasabb, mint az egészséges embereké, ami felveti azt a lehetőséget, hogy a test hűtése jótékony hatással lehet a mentális egészségre.
Évszakonként, naponként, óránként próbálta felmérni a baljós időszakokat egy kutatópáros.
Kapcsolat lehet a test hőmérséklete és a depressziós tünetek között, derítette ki egy új tanulmány. A szakemberek részletesebb, például az emberek testhőmérsékletét szabályozó vizsgálatokat is terveznek a jövőben, hogy jobban megértsék a jelenséget.
Miközben Magyarországon még mindig viszonylag kevés antidepresszáns fogy, és más országok elhúzni látszanak a statisztikában, az adat csalóka, hiszen ha valaki nem jut ellátáshoz, nem kerül be a statisztikába. Az öngyilkosságok és a sürgős ellátást igénylő gyermekpszichiátriai zavarok aránya a Covid idején megugrott, és bár azóta csökkent, még mindig magasabb, mint a járvány előtti időkben.
Itt vannak köztünk, élik az életüket, jönnek-mennek, dolgoznak, gyereket nevelnek, bevásárolnak, sokat viccelődnek, és folyamatosan mókáznak, hogy jobb kedvre derítsenek másokat. Pedig lehet, hogy belül velük sincs minden rendben. Mert a mosoly lehet álca is.
Egy magyar tudósokból is áll nemzetközi kutatócsoport arra jutott, hogy az egyik cukorbetegség elleni szer a depresszió tüneteit is enyhítheti. A tanulmányra építve új terápiák születhetnek a betegség kezelésére.
Manapság sokan dolgoznak home office-ban, ezért már jóval nehezebb felismerni a depresszióval küzdő munkatársakat: az amúgy arra nem hajlamos embereket is könnyen negatív irányba tolhatja ez a jelenség, ezért jelenleg még fontosabb odafigyelnünk egymásra.
Esetenként felülmúlhatja az orvost a depresszió kezelésében a mesterséges intelligencia nyelvi modellje, a ChatGPT – szűrték le kutatásaikból a következtetést francia szakemberek, külön is kiemelve, hogy az MI-nél nem tapasztaltak olyan nemi, társadalmi osztállyal kapcsolatos torzításokat, amelyek az orvos-beteg kapcsolatban időnként megfigyelhetők.
Depresszióról, egyházról, Karsairól, eutanáziáról beszélt az egykori sztárpap.
Kiderült, hogy a mindennapos munkahelyre, majd visszafele ingázás nemcsak kényelmetlen, de még az ember egészségére nézve is káros lehet.
Nemcsak az egyén, hanem az anyában fejlődő magzat egészségére is káros hatással lehet a megkülönböztetés és az akkulturáció (egy új kultúrába való beilleszkedés, az új kultúrához hasonulás) – állapították meg amerikai kutatók.
A mentális betegségekkel küzdő embereken szeretne segíteni egy francia startup, a Callyope fejlesztése. Ez nem más, mint egy távoli betegmegfigyelő platform, mely mások mellet a skizofréniában és bipoláris zavarban szenvedő embereknek nyújthat segítséget.
Ha tudja mérni a pulzust, akkor miért ne mérhetné a bőr hőmérsékletét és elektromos változásait is? – tették fel a kérdést spanyol és holland kutatók, akik szerettek volna egy okosórát annyira „okossá” tenni, hogy alkalmas legyen a mániás depressziós páciensek állapotának megfigyelésére.
Új, célzott kezelésekhez vezethet egy új felfedezés, miszerint az agyi szinapszisok sűrűsége hatással lehet arra, hogy mennyire gyorsan hatnak az antidepresszánsok.
A gyerekek telefonfüggősége, az idősek történelmi félelmei, a közösségi média képernyőhöz szögező mechanizmusai – csupa olyan tényező, amelyek a fogékonyaknál lelki bajokat okozhatnak az újabb közel-keleti válság napjaiban.
Bár a hétköznapokban nem mindig észleljük az összefüggést, a stressz és a depresszió gyakran kéz a kézben jár, ördögi körbe taszítva az érintetteket. Nem csoda, hiszen mindkét állapot kialakulásában biológiai, lelki és társadalmi tényezők is szerepet játszanak. Ha megértjük, mi köztük az összefüggés, többet tehetünk a megelőzésükért és azért is, hogy megfelelő segítséget találjunk.
Sokszor halljuk, hogy a szorongás és a depresszió hatékony kezelési módja lehet a rendszeres testmozgás is – holland kutatók most ezt vizsgálták, és több érdekes megállapítást is tettek.
A munkavállalók gyakran félnek megosztani a vezetőjükkel a mentális egészségükkel kapcsolatos nehézségeiket, így ezek a problémák elfajulhatnak. Egy nemrégiben végzett felmérés szerint minden ötödik ember úgy érzi, nem mondhatja el a főnökének, ha túlságosan stresszel a munkahelyén, és a mentális problémával diagnosztizáltak kevesebb mint fele számol be erről a tényről a vezetőjének. De hogyan javíthatnánk ezeken az arányokon?
A legnagyobb művészek állítólag sosem az átlagemberek közül kerülnek ki. Sokkal inkább azok közül, akik a boldogságot csak ritkán érintve, egyfajta lelki hullámvasúton utaznak az életükben. Ugyanakkor a depresszió hajtómotor is tud lenni, még ha a poklok poklát járja is az illető. Nyolc híres művész, akit nem kímélt a mentális kór.
