Kiderült, miért tart olykor hetekig, míg az antidepresszánsként használt SSRI (szelektív szerotonin visszavétel-gátló) gyógyszerek elkezdik érdemben kifejteni hatásukat – ennek megértése pedig fontos segítség lehet az állapot kezelésében.

A Science Alert egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálódásáról ír. Ők a neuronkapcsolatokban (szinapszisokban) bekövetkező fizikai változásokat figyelték meg felnőtt, egészséges emberek esetében, SSRI-kezelés után. Mint azt Gitte Knudsen, a Koppenhágai Egyetemi Kórház idegkutatója elmondta: az SSRI-t szedőknél lépcsőzetesen növekednek a szinapszisok az agykéregben (neocortex), valamint a hippokampuszban.

A szerotonin nevű neurotranszmitter szintjének növekedése felel az SSRI-k hangulatjavító hatásáért, ugyanakkor ez nem mindenkinél bizonyul hatékonynak – a tudósok pedig eddig nem ismerték a hatásmechanizmusukat.

Meglepheti, milyen eredmény jött ki, amikor összevetették a gyógyszerek és a mozgás hatását a depresszióra

Sokszor halljuk, hogy a szorongás és a depresszió hatékony kezelési módja lehet a rendszeres testmozgás is - holland kutatók most ezt vizsgálták, és több érdekes megállapítást is tettek.

Hogy ezt jobban megismerjék, egy kettős-vak, félig randomizált vizsgálatot végeztek 32 személy körében, akik a korábbiakban nem szenvedtek depressziótól. Az öt hetet felölelő vizsgálat résztvevőit véletlenszerűen osztották be két csoportba: egyik csapat napi 20 mg SSRI-t, míg a másik placebót kapott.

A szakemberek PET-vizsgálattal mérték a szinaptikus vezikula glikoprotein 2A (SV2A) fehérje szintjét az alanyok agyában: ennek mértéke mutatja, jelen vannak-e az agyban a szinapszisok. Ha egy területen magasabb a szintje, akkor az agy azon részében nagyobb sűrűségben vannak jelen a szinapszisok is.

A PET eredményei jelentős eltérést mutattak a két csoport esetében a szinapszisok sűrűségét illetően. A placebót szedő csoporttal szemben a valós készítményt szedő résztvevőknél magasabbnak bizonyult az SV2A szintje az agykéregben és a hippokampuszban is.

Előbbi agyi terület – mely az agytérfogat nagyjából felét teszi ki – felel például az érzelmekért és a megismerésért is. Az eredmények azt jelzik, hogy az SSRI-k a szinapszisok sűrűségét az agy azon részeiben, melyek szerepe kritikus a depresszió szempontjából.

Mágnessel programozták át depressziósok agyát, sikerült meggyógyítani őket

Az amerikai Stanford Egyetem kutatóinak most először sikerült kimutatniuk, miért érzik magukat jobban a depressziósok, ha mágneses impulzussal kezelik az agyukat.

A szinapszis-sűrűségnek tehát nagy szerepet játszhat abban, hogy miként működnek ez ilyenfajta antidepresszánsok – ezt a felismerést pedig fel lehet használni új, hatékonyabb depresszióellenes készítmények fejlesztéséhez.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.