A mai emberek, a neandervölgyiek és az indonéziai Flores szigetén egykor élt aprócska Homo floriensis mellett Szibériában most találtak egy olyan csonttöredéket, amelynek alapján 3egy negyedik hominida ág is létezhetett. A gyenyiszovai ember részletesebb genetikai vizsgálata azonban még hátra van.
A Wikipedia „DNS failure notification” üzenettel fogadta a látogatókat szerda délután. Az online enciklopédia angol nyelvű oldalaiért felelős szóvivője azt ígérte, szerda estére helyreáll a szolgáltatás. Ennek ellenére még csütörtök kora reggel is akadtak problémák egyes oldalakkal.
A mai kutyák ősei vélhetően a Közel-Keletről, nem pedig Kelet-Ázsiából származnak, amint azt korábbi kutatások alapján feltételezték - állapították meg genetikai vizsgálatok alapján amerikai kutatók.
Az itáliai barokk festészet mesterének, Michelangelo Merisinek, avagy Caravaggiónak hat lehetséges rokonától vettek DNS-mintát a művész szülővárosában. A kutatók abban bíznak, hogy a vizsgálatok segítségével megoldik az alkotó halálát övező rejtély.
Olasz kutatók pénteki bejelentése szerint bizonyítékokat találtak arra, hogyan avatkoztak be a vírusok az emberi evolúció folyamatába.
Amerikai kutatók új módszert fejlesztettek ki, amellyel a rákos sejtek DNS-ében megjelenő apró változások alapján észlelhetik a daganat jelenlétét.
Öt, 80 évesnél idősebb afrikai - köztük Desmond Tutu, a Dél-afrikai Köztársaság anglikán érseke - teljes genomját fejtették meg kutatók. A Nature tudományos magazinban csütörtökön megjelent tanulmány igazolja, hogy az afrikaiak genetikai sokfélesége nagyobb, mint az európai vagy ázsiai embereké.
A grönlandi jég megőrizte egy négyezer éve élt ember néhány hajszálát, és ez - mint egy dán tudóscsoport tanulmányából kitűnik - lehetővé tette, hogy megfejtsék a sejtjeibe zárt DNS örökítőanyag titkait és kiderítsék, milyen is lehetett az illető. A szibériai ngaszanok, korjakok és csukcsok közelebb állnak a most megtalált emberhez genetikailag, mint az eszkimók vagy az indiánok - ezt is kiderítette a kutatás.
Egy európai, de legalábis nyugat-ázsiai idősebb férfi csontvázára bukkantak a Kelet-Mongóliában kutató régészek. A 2000 éves hsziungnu-temető leletét DNS-vizsgálatnak vetették alá. A hsziungnukat egyes kutatók ázsiai hunoknak nevezik, és tőlük eredeztetik a később nyugat felé hódító hunokat, Attila népét is. Mások a mai törökökkel rokonítják a hsziungnukat, egy 2003-as lelet alapján.
A négy évszázada kihalt őstulok visszatenyésztését tervezik olasz tudósok.
Tizennégyezer év kutyatenyésztésének nyomaira bukkantak fajkutyák örökítőanyagában amerikai tudósok egy nagyszabású kutatás eredményeként.
Japán tudósok megtalálták az ember génállományában az első olyan szakaszokat, amelyek vírusos eredetűek, de nem retrovírustól származnak. Mindez komoly előrelépést jelent a génkutatásban, és az emberi génállomány kialakulásának az eddig megszokottól eltérő változatát - amelyet nevezhetnénk akár génrablásnak is - világítja meg.
Harmincezer éves európai férfi maradványaiból kivont DNS-t sikerült elemeznie egy német-orosz kutatócsoportnak, amelynek újonnan kifejlesztett módszerét a Current Biology című szakfolyóiratban ismertetik - idézi a BBC hírportálja.
A Földön legkorábban megjelent életformák leszármazottjaira bukkantak rá feltehetően tudósok egy olyan helyen, ahol az élet maga is nehezen marad meg: egy sótelepen.
Kínai kutatók elkészítették az óráspanda génállományának részletes térképét, amelynek alapján nagy genetikai hasonlóság mutatható ki a panda és a kutya között - adta hírül vasárnap a Hszinhua kínai hírügynökség.
Zsidók és szamaritánusok évezredeken át vitatkoztak azon, hogy a szamáriaiak mennyire tekinthetők zsidónak. Most a genetika úgy tűnik, eldöntötte a kérdést. A ma élő pár száz szamaritánus férfiágon kohanita, tehát a legelőkelőbb zsidó papi réteghez tartozik genetikailag, női ágon viszont nem zsidókról van szó.
Új gyógyszerek előállításához járult hozzá, és a transzfer RNS (tRNS) felfedezésében is szerepet játszott Paul C. Zamecnik, akinek a halálhírét most közölte a New York Times.
Nem érdemes szidni az úton előttünk ügyetlenkedő sofőrt, talán nem ő tehet róla, hanem a génjei - közölték amerikai kutatók.
A hiszton nevű fehérje lehet felelős a sérülések alkalmával jelentkező belső vérzésekért, egy antitest, amely gátolja működését, minimalizálhatja az okozott károkat - közölték hétfőn amerikai kutatók a Nature Medicine című szaklap online változatában.
A neandervölgyi és a modern embernek lehettek közös utódaik - állítja Svante Paabo genetikus, a lipcsei Max Planck Intézet evolúciós antropológiai kutatóintézetének igazgatója, aki nagyszabású összehasonlító DNS-vizsgálatot tervez elmélete igazolására.
