A kormány saját magára mutogat, ki miatt nem nőttek az élelmiszerárak március óta, és a szankciókat okolja azért, mert az azelőtti hónapokban viszont elszálltak. Most jönnek majd a kötelező akciók.
Az élelmiszerek drágulása befékezett 40 százalék alá, így már csak kicsit rosszabb, mint 1995-ben volt, a gáz árának emelése a helyettesítő termékekét is megdobta, és egyre több szolgáltatásért kell sokkal többet fizetni, mint egy évvel korábban. A tartós cikkek árának változásában lehet látni némi jó hírt.
Változatlanul nagyon magas a magyar infláció, és még márciushoz képest is tovább nőttek az árak. Apró jó hír, hogy az élelmiszerárak emelkedése havi szinten véget ért.
Ha tésztáról van szó, az olaszok nem tréfálnak.
Egyre nagyobb a fogyasztók bizonytalansága, az ár-érték arány sokkal fontosabbá vált, és most már csak a nyugdíjasok ragaszkodnak a megszokott márkáikhoz, mindenki más szinte azonnal eldobja a márkahűséget, ha egy jobb ajánlatot talál – erre jutottak, amikor megmérték, hogyan változtatta meg a nagy infláció a vásárlási szokásokat.
Az elmúlt másfél év legjobb adata a magyar ipar termelői áraiból, hogy most már csak 21,7 százalékos áremelkedést mért a KSH.
Semmi nem drágult jobban a tankönyvnél Magyarországon, még a vöröshagyma sem, ellenben a régi lakások biztosítása jó sokat vesztett az értékéből. Elkértük a több, mint 900 termékből álló listát, amelyből kiszámolták, hogyan jött ki a 25,2 százalékos infláció.
Rácsatlakozott a kormány az akcióvonatra, de valójában egy olajozott gépezetből igyekszik kivenni a részét. A márciusban még 40 százalékot meghaladó élelmiszer-infláció is lassan csökkenést mutat.
A Bankmonitor számítása szerint 13 évbe is telhet 24 millió forint önerő megszerzése.
Kiemelkedően a magyarországi a legnagyobb infláció az egész Európai Unióban.
Hiába húzzák a bútorok vagy a kulturális kiadások lefelé az inflációt, ha több millió család havi pénzének jókora részét épp a két legjobban dráguló tétel, az ételek és a lakhatás viszi el. Átsúlyoztuk az inflációt a szegények vásárlási szokásai szerint, és nem lettünk boldogok attól, amit láttunk.
A csalódást keltő friss inflációs adat után már azt is pedzegetik, lehet, hogy még nem is jutottunk túl a drágulás csúcsán.
A 140 termékcsoport közül, amelynek az árváltozásából a KSH kiszámolja az inflációt, 110-nél volt két vagy három számjegyű a drágulás, 16-nak az ára több mint másfélszeresére nőtt egy év alatt.
Hiába csökkentek februárról márciusra az energiaárak, a harmadik egymást követő hónapban is 25 százalék fölött maradt az EU-rekorder magyar infláció. A boltok akciói pedig csak lassítják az áremelkedést: a KSH adatai szerint az élelmiszerek drágulása is alig lassul.
A növekvő élelmiszerárak miatt egyre jobban meg kell nézni azt, hogy mire költünk a boltokban, spórolhatunk például az egészségmegőrzésen, a vitaminokon és étrend-kiegészítőkön. Megnéztük, hogy tapasztaltak-e visszaesést a patikák és az áruházláncok.
Hiába hangoztatja a kormány azt, hogy a nyugdíjak megőrzik a vásárlóértéküket, valójában a nyugdíjasok hitelezik a költségvetést – az e heti HVG részletesen levezeti, miként.
A Fitch szakértői szerint a kereslet emelkedését csak részben fedezi majd a magasabb észak- és dél-amerikai kitermelés, amely napi 1,7 millió hordó pluszmennyiséget adhat hozzá a globális kínálathoz.
A boltok nagy akciói egyelőre annyira jók, hogy a nem akciós termékek drágulása kevésbé látszik tőlük; az MNB belengette, hogy akár stagnálhat is idén a magyar gazdaság; különösebb eredmény nélkül vagyunk túl a március 31-i határidőn, amit a kormány maga vállalt az EU-pénzek feltételeinek teljesítésére. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A bundás kenyér után a hagymaleves az új luxusétel Magyarországon, és messze még a drágulás vége. De vajon véget ér jövő hónapban az árstop? És indokolt Orbán Viktor optimizmusa? Március végén újból bevásároltunk a vasárnapi ebédre, és mi jóval borúlátóbbak vagyunk, mint a miniszterelnök.
Lassul az ipari infláció, van is honnan lassulnia.
