Csomagonként különböző mértékben, de minden esetben jelentősen drágul az Apple felhőtárhelye hazánkban. Az egyik esetben, aki eddig 2990 forintot fizetett, az mostantól havi 4490 forintért kapja csak meg ugyanazt a szolgáltatást.
Van persze egy fontos kivétel: az árstopos krumpli, amely miatt kisebb vihar támadt az elmúlt hetekben. Az állam által előírt kötelező akció előtti napokban néztük végig a hazai boltláncok árcéduláit, és az már látszik, hogy nem ezek a promóciók fogják letörni az inflációt.
Lényegesen többe kerül a szállás, az étkezés és a strandolás is, mint egy évvel korábban.
Június elsejétől indul az államilag előírt akciózás a kiskereskedelemben, a kormány az infláció elleni fegyverként emlegeti a rendeletben meghatározott leárazást. Csodát, vagy akár az infláció csökkentését persze hiába várnánk tőle, de akkor mi értelme? Elmagyarázzuk.
Az infláció nem kímélte ezt a terméket sem.
A szlovén autópályakezelő június 15-én vagy július 1-jén tervezi bevezetni az új díjakat.
Nemcsak drágul, hanem meg is szűnik több településen az eddig ingyenes parkolás.
Az EU 18 tagállamában már most egy számjegyű az infláció, 15 százalék fölött egyetlen országban jár: Magyarországon. Itt viszont rögtön 24,5 százalékot mért az Eurostat.
A szakértők szerint mostanra van, hogy akár félmillióig is elkúszik a jogosítvány ára.
A kormány saját magára mutogat, ki miatt nem nőttek az élelmiszerárak március óta, és a szankciókat okolja azért, mert az azelőtti hónapokban viszont elszálltak. Most jönnek majd a kötelező akciók.
Az élelmiszerek drágulása befékezett 40 százalék alá, így már csak kicsit rosszabb, mint 1995-ben volt, a gáz árának emelése a helyettesítő termékekét is megdobta, és egyre több szolgáltatásért kell sokkal többet fizetni, mint egy évvel korábban. A tartós cikkek árának változásában lehet látni némi jó hírt.
Változatlanul nagyon magas a magyar infláció, és még márciushoz képest is tovább nőttek az árak. Apró jó hír, hogy az élelmiszerárak emelkedése havi szinten véget ért.
Ha tésztáról van szó, az olaszok nem tréfálnak.
Egyre nagyobb a fogyasztók bizonytalansága, az ár-érték arány sokkal fontosabbá vált, és most már csak a nyugdíjasok ragaszkodnak a megszokott márkáikhoz, mindenki más szinte azonnal eldobja a márkahűséget, ha egy jobb ajánlatot talál – erre jutottak, amikor megmérték, hogyan változtatta meg a nagy infláció a vásárlási szokásokat.
Az elmúlt másfél év legjobb adata a magyar ipar termelői áraiból, hogy most már csak 21,7 százalékos áremelkedést mért a KSH.
Semmi nem drágult jobban a tankönyvnél Magyarországon, még a vöröshagyma sem, ellenben a régi lakások biztosítása jó sokat vesztett az értékéből. Elkértük a több, mint 900 termékből álló listát, amelyből kiszámolták, hogyan jött ki a 25,2 százalékos infláció.
Rácsatlakozott a kormány az akcióvonatra, de valójában egy olajozott gépezetből igyekszik kivenni a részét. A márciusban még 40 százalékot meghaladó élelmiszer-infláció is lassan csökkenést mutat.
A Bankmonitor számítása szerint 13 évbe is telhet 24 millió forint önerő megszerzése.
Kiemelkedően a magyarországi a legnagyobb infláció az egész Európai Unióban.
Hiába húzzák a bútorok vagy a kulturális kiadások lefelé az inflációt, ha több millió család havi pénzének jókora részét épp a két legjobban dráguló tétel, az ételek és a lakhatás viszi el. Átsúlyoztuk az inflációt a szegények vásárlási szokásai szerint, és nem lettünk boldogok attól, amit láttunk.
