A világelitbe került Magyarország azzal, ahogyan a sporteseményeink drágulnak

Lemondhatják a rendezők a 2026-os Nemzetközösségi Játékokat, mert az ausztrál Victoria állam úgy döntött, túlságosan megdrágult a rendezés. Amikor elvállalták a 12 napos eseményt megszervezését (ami olyasmi, mint az olimpia, csak az egykori brit gyarmatbirodalomnak, és kevesebb sportággal), akkor 2,6 milliárd ausztrál dolláros költségről volt szó, ehhez képest most már 6 milliárd dollárral, azaz 130 százalékos áremelkedéssel számolnak. Most pánikszerűen keresnek Ausztrálián belül más helyszínt.

Amatőrök – vonhatnánk erre vállat Magyarországon. A 2017-es vizes vb 120 milliárd forintja, vagy az idén augusztusi atlétikai világbajnokság eddig 246 milliárdnál járó költségvetése persze így is csak a töredéke a Nemzetközösségi Játékok forintra átszámolva 1360 milliárdos büdzséjének, de a drágulás tempójában messze lekörözzük az ausztrálokat: a vizes vb-nél 24,5 milliárdról, az atlétikainál pedig 31,5 milliárdról indult a számláló.

Az persze nem magyar sajátosság, hogy egy nagy sportesemény megdrágul: A 2024-es párizsi olimpia rendezői eredetileg úgy számoltak, hogy 6,8 milliárd euróból kihozzák a játékokat minden járulékos költséggel együtt, ehhez képest már tavaly 8,3 milliárdról volt szó. A 2020-ról 2021-re halasztott tokiói játékok szervezői pedig az eredeti 734 milliárd jen majdnem pontosan duplájáig, több mint 1400 milliárdig (ez forintban 3300 milliárd) jutottak el. Sőt, 1960 óta egyetlen olimpiánál sem sikerült tartani az eredetileg tervezett költségkeretet – az abszolút mélypont eddig az 1976-os montreali, ahol laza 720 százalékkal lépték túl a büdzsét.