Néhány nap alatt százezres megtekintést produkált egy magyar rendező filmje, amelyről beszámolt az izlandi közmédia és nyelvezetét az óészaki nemzetközi szinten elismert specialistája is elemezte. Puskás Dániel most a HVG-nek is mesélt a viking sztereotípiáknak szándékoltan ellentartó filmről.
A történet középiskolás fiataljai felnőttek, az őket alakító színészek pedig időközben világsztárokká váltak.
A film egy börtönből frissen szabadult anyát követ, aki megpróbálja újrakezdeni az életét, és a megbocsátás fontosságát hangsúlyozza majd.
Megjelent egy vaskos kötet, amelyben kortárs drámaírók a fővárosról szóló drámái olvashatóak. A főpolgármester-helyettes a bemutatón közölte: van harmincmillió forintjuk arra, hogy be is mutassák ezeket a színdarabokat.
Mint egy videófelvétel, olyan valósághű lett az Unrecord nevű videójáték első előzetese. Sokan azt feltételezték, valójában kamerával vették fel azt, de egy újabb videó alapján már kétségkívül kiderült, eredeti a játék, ami már profiloldalt is kapott a Steamen.
Ki lehet maradni a háborúból kiszolgáltatott, apró államként? Ez a központi kérdése a Láthatáron Csoport Kenyértörés című tandrámájának, és erre a kérdésre adnak parázs vita közben nagyon intelligens válaszokat mindössze 14 éves gyerekek. A darab az egyik legelgondolkodtatóbb színházi előadás, amit mostanában láttunk, és messze nemcsak diákoknak való.
„Faramuci vigasz, hogy már a középkorban is ez volt szép kis hazánkban, de mégis” – mondta Alföldi Róbert a Mária országa című darabról, amellyel Székely Csaba megnyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat.
A mű címe Macbán – sejthetjük, mi adta az ihletet, és kinek a képére formálta a végeredményt a szerző.
Szeretettel-sorozatunk indiai „kiadása” ezúttal különleges formában, egy interjúval jelentkezik. A korábban évekig Magyarországon élő Aszghar Vadzsáhat drámaíró beszél díjnyertes színdarabjáról, mely a hatalom és a művészet viszonyáról mesél, de szó esik a szerző budapesti élményeiről és a magyar kultúrához fűződő kapcsolatáról is.
Az ország új irányítói elrendelték azt is, hogy újságíró- és műsorvezetőnőknek kötelező fejkendőt hordaniuk adásban.
Tabutéma kendőzetlen boncolgatásával a hallgatást kívánja megtörni Székely Csaba marosvásárhelyi drámaíró az Öröm és boldogság című darabjával. A Bányatrilógia szerzőjének legújabb művét a Budaörsi Latinovits Színházban, Alföldi Róbert rendezésében a minap mutatták be.
Magyaroroszágon minden és mindennek a fordítottja is megtörténhet. Az 1849 őszén játszódó Spiró-mű főhőse a történelem forgatagában tébláboló ikonikus iparalapító, Ganz Ábrahám.
A McLaren fiatal brit pilótája folyamatosan felülbírálta csapatát, így Hamilton ölébe hullott a futamgyőzelem.
Őszintén beszélgetni egymással néha még mindig az egyik legnehezebb dolog a világon. Válni pedig 2021-ben is éppoly gyötrelmes, mint 1973-ban. Ezt meséli el Hagai Levi az Ingmar Bergman alapanyagából készített Jelenetek egy házasságból című sorozatban, amely forradalmat ugyan nem csinál, de a kifogástalan színészi játék miatt mégis érdemes megnézni. Meg persze azért, mert a mű közel ötven év után is méltó helyet foglal el a legszebb szerelmes történetek kategóriájában.
Megvesztegetés, eltussolás, emberrablás, kiégett rendőrnyomozó, nőgyűlölő incel, bukott ellenzéki vezető – ezek a motívumok mind egyszerre vannak jelen Schwechtje Mihály fekete komédiájában, ahol mindent áthat a velejéig rohasztó korrupció. A Jurányiban bemutatott Hajtűkanyar Autósiskola azonban inkább tanmesének jó, valódi drámának kicsit kevés lett.
Válaszút előtt álló nők a főszereplői a szerző Egyformák vagyunk című, a Katona online K:ortárs sorozatában február 27-én látható darabjának. A hogyan tovább kérdését a gendertémák iránt érdeklődő író is felteszi magának.
A tudományos kutatási együttműködést és a házhoz jövő kultúrát tartja a járvány kedvező hozadékának a szerző, akinek Végre egy kis csönd című darabjából készül a Katona K:ortárs elnevezésű, streamelt színházi sorozatának első premierje.
Egyszerre volt befelé forduló individualista és világmegváltó. A 100 éve született svájci író műveit sokszor temették, ám darabjai aktualitást hordozó üzeneteikkel világszerte ma is a színházi repertoár részei.
Miért drámába való Kádár János alakja, miért könnyebb a mai diktátoroknak, hogyan lehet egy szent cél érdekében gyilkolni, miért gyengék a mai „felvilágosulatlan monarchiák”? – erről beszél új drámakötete apropóján az író.
Ezt állapította meg egy cseh kutató, aki gépi tanulásra épülő technológiát alkalmazva tanulmányozta a művet.
