Spiró György: A társadalom ilyen szabadságfosztást sokáig nem viselhet el

HVG: A koronavírus-járvány idején egyszerre két darabot is írt Kádárról, amelyek a Sajnálatos események című kötetben jelentek meg a napokban. Akár egyben is olvashatók, játszhatók, így 1946-tól a haláláig rajzolja meg hőse alakját. Miért jutott eszébe Kádárról írni, és miért épp drámát?

Spiró György: Inkább az a kérdés, hogy eddig miért nem jutott eszembe. Most már, így utólag, furcsállom, hogy Rákosi, Horthy, Ferenc József még mellékfiguraként sincs megformálva az irodalmunkban. Magyarországon eszerint a szégyenkezés vagy az öncenzúra erős, bár a térség más országairól is elmondható, hogy nemigen merik ábrázolni a saját diktátoraikat. Váratlanul csapott meg, hogy Kádár János drámába való figura, nagyon meg voltam lepve; regényalakként még most sem tudom elképzelni. Időrendben a második tragédia, a sokszereplős Sajnálatos események született meg előbb, Kádár 1956-ot követő szerepéről szól, majd eléje írtam a Főtitkárokat, amely a negyvenes-ötvenes években játszódik.

HVG: Miért drámába való Kádár sorsa?

S.Gy.: A nácikról nem írnék drámát, mert szimpla gazemberek, de az már drámába való, amikor valaki egy szent cél nevében válik gyilkossá. Kádár nem volt művelt, nem járhatott jó iskolába, de intelligens volt, és igen jó volt a memóriája. Tudta, hogy Rajk, akit maga is kihallgatott belügyminiszterként, nem követhette el mindazokat a bűnöket, amelyekkel megvádolták, és amelyeket a kínzások hatására bevallott. De Kádár, ahogy sok más kommunista, módosult tudatállapotban élt, olyan vallásban, amelyben Isten helyén a Párt áll, és amelynek (vagy akinek, aki épp a Pártot személyesíti meg) mindig igaza van, akkor is, ha korábban teljesen mást képviselt. Sok minden bűnnek minősülhetett így, amit a Párt korábban követelt tőlük, de felmentést is adhatott szinte bármire. Voltak, akik rövid ideig, mások sokáig vagy életük végéig arra hivatkozhattak, hogy a hitük szerint engedelmeskedtek a Pártnak, akkor is, ha bűnt kellett elkövetniük.

Már megint mit műveltél, te szemét? - förmedt rá neje Kádárra

Spiró György Sajnálatos események című színpadi művében Kádár János shakespeare-i figura, akit halála után "sötét alakok" akarnak feltámasztani. A HVG ajánlója.

HVG: A Főtitkárok című drámában Kádár kihallgatását is láthatjuk, cseppet sem nevezhető hősiesnek a viselkedése. Mennyiben valóságosak a szövegek?S.Gy.: Igyekeztem végigolvasni a fellelhető dokumentumokat. Sok mindent a neten tudtam megtalálni, ezek köre sajnos mostanában már nem bővül, inkább fogy itthon is, Oroszországban is, vagy pénzhiány, vagy gondatlanság, vagy tudatos cenzúrázás miatt. A periratokból, kihallgatási jegyzőkönyvekből gyakran szó szerint idézek, más párbeszédeket levelekből, visszaemlékezésekből rekonstruáltam, mert annál találóbban, ahogy ők beszélnek, nem tudtam volna jellemezni őket. Kádár próbált megfelelni a kihallgatójának. Meglepett, milyen könnyedén mártott be másokat. Nem hősködött, a Pártot szolgálta áldozatként is, sokkal inkább, mint Rajk.