Pénz beszél: A drágulásról szólt az idei év, mit hozhat a jövő?
Olvasóink döntöttek arról, mi határozta meg a gazdaságot idén. Erről beszélgetünk majd a jövő héten.
Olvasóink döntöttek arról, mi határozta meg a gazdaságot idén. Erről beszélgetünk majd a jövő héten.
Akkora lett a magyar infláció novemberben – 22,5 százalékos –, amilyet ebben az országban 1996 közepe óta nem láttunk. De még ezen belül is van nem egy olyan termék, amelynek a drágulása egészen extrém.
Huszonhat éve nem volt annyira nagy az infláció Magyarországon, mint idén novemberben, ráadásul miközben Európa sok helyén már lassulni kezdett a drágulás üteme, nálunk tovább száguld, az előzetes adatok szerint az EU élére. Az élelmiszerek 43,8, a háztartási energia 65,9 százalékkal drágábbak, mint egy éve voltak. És mivel a KSH most a novemberi számokat adta ki, ebben a benzinár elengedése még csak benne sincs.
Nagyot drágult a nyitó- és záróünnepség, miközben a szervezők vezetője szerint „minden irányban megtakarításokra kényszerültek”.
A kilencvenes évek inflációja találkozik a hatvanas évek áruhiányával – idén hatodik alkalommal vásároltunk be karácsonyra.
A megállapodás azt követően jött létre, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjai bejelentették, hogy tartják magukat ahhoz a korábbi vállalásukhoz, hogy napi kétmillió hordóval kevesebb olajat termelnek.
Azt javasolja az Európai Bizottság, hogy a Magyarországnak szánt pénz csak szigorú feltételek teljesítése után érkezzen; úgy tűnik, hogy lassulni kezdett az élelmiszerek drágulásának üteme; arról kezdett el beszélni már a kormány is, hogy nem kizárt a benzinárstop elengedése. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az elszállt infláció és a kata kicsinálása mind hozzájárulnak a dráguláshoz.
Az áremelés a lehető legrosszabbkor érkezett, miután az elmúlt hetekben az oroszok elsősorban Ukrajna elektromos hálózatát támadják, ami a mobilhálózatok működését is befolyásolja. Az áram nélkül maradt részeken a Starlink az egyetlen mód arra, hogy a lakosság hozzáférjen az internethez.
Nem csoda, hogy annyi minden brutálisan drágul a magyar iparban, már az előállítás is sokkal több pénzbe kerül, mint egy évvel, vagy akár csak egy hónappal ezelőtt.
A szomszédban a 10 napos, a 2 hónapos és az éves autópálya használati díjak egyaránt emelkednek.
Lanyha növekedés, magas infláció – erre érdemes számítani 2023-ban is a CIB Bank elemzése szerint. Magyarországon az év első felében végig 20 százalék fölött lesz a drágulás, és lassabban térünk vissza az alacsony inflációhoz, mint az eurózóna vagy az USA. A forintárfolyam viszont visszatérhet 400 alá.
Átlagban 8000 forint körül kezdődik az adventi koszorúk ára a virágüzletekben.
Nagyot futott az interneten a grafikon, mennyire durván drágul a kenyér nálunk, és valóban sokkoló azzal szembesülni, hogy amíg nálunk 82,8 százalékos a kenyér egy éves áremelkedése, addig az EU második legnagyobb kenyérinflációja, a lett is csak 36,6 százalékos. Pedig a kenyér csak egy tétel a sok közül, amire rengeteg pénzt elkölthet egy átlagos magyar család – megnéztük néhány más példán is, hogy áll a mi inflációnk más európai országokéhoz képest.
Érezhetően megfontoltabbak a vásárlók, keresik az akciókat és az olcsóbb termékeket, így a korábbiaknál visszafogottabb év végi ünnepi szezonra számítanak az áruházláncok – derül ki az MTI körképéből.
Az első tíz hónapban a fehér paprika termelői ára 40–42%-kal, a kápia paprikáé 20%-kal, míg a fürtős paradicsomé 40%-kal nőtt.
Egy legendás hellyel kevesebb lesz Budapesten.
Januárban elkerülhetetlen lesz árat emelni az iskolai menzákon, még akkor is, ha idén szeptemberben már volt egy emelés – mondják ágazati szereplők. Van, ahol a gyerekeknek leves helyett már almalé jár, mert azt legalább nem kell melegíteni. Közben rengeteg étel landol a kukában a közétkeztetésben. A szülők értékelése a felismerhetetlen undormányoktól egészen a kiemelkedő minőségig terjed.
Idén jobb évet zárhatnak a termelők.