Az árcsökkenés után most drágult a Dacia apró villanyautója
Jelek szerint hullámvasutazik egy picit a 44 lovas kompakt elektromos modell ára.
Jelek szerint hullámvasutazik egy picit a 44 lovas kompakt elektromos modell ára.
A korábbi hónapok 41-43 százalékos áremelkedései után 2022 novemberében már „csak” 37 százalékkal voltak az ipari termelői árak az egy évvel korábbi fölött, októberről novemberre még csökkentek is.
2023 elején a Vitara és az S-Cross is drágább lett, utóbbi legjobban felszerelt példányai már 13 millió forint felett járnak.
A gázolaj ára ezúttal nem változik, viszont a benzin literje 658 forint körül lehet, ami szakértők szerint néhány héten belül akár 700 forint fölé is felmehet.
Áremelést hajt végre az Apple az iPhone, iPad és MacBook-modellek esetében, többe kerül majd a korosodó telepek cseréje.
A változás várhatóan a kiskereskedelmi árakat is érinteni fogja.
Nem hozott csodát a karácsony: látszik, hogy az árkorlátozás nem, csak a piaci folyamatok képesek lassítani az élelmiszerek drágulását.
Év végi összegző közleményt adott ki a GVH arról, hány milliárd forint bírságot és jóvátételt fizettetett ki idén, és azt is előre vetítette, hogy 2023 egyik fontos témája az élelmiszer-drágulás vizsgálata lesz.
Tavaly óta negyedére csökkent a különbség a magyar és az olasz árak között lidls bevásárlások alapján.
Az elmúlt közel negyven év legkeményebb élelmiszer-inflációját lengette be 2023-ra az MNB, majd korrigált, így csak a harmadik legnagyobb drágulást várja; a kormány és a jegybank is úgy számol, hogy jövőre még a legjobb esetben is nagyobb lesz a drágulás az ideinél; lassan készülget a költségvetés alig egy héttel az új év kezdete előtt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az éves bérlet is drágul, de kisebb mértékben.
Még a legjobb forgatókönyv szerint is erőteljesebb drágulás jön 2023-ban éves szinten, mint amilyen idén volt, az élelmiszerárak pedig 2022-höz képest is rettenetesen elszállnak – számol a Magyar Nemzeti Bank a most kiadott Inflációs jelentésben. Ráadásul a magyar élelmiszeriparban akkora bajok vannak a jegybank szerint, hogy az sem nagyon fogná vissza a drágulást, ha az energiaárak nem nőnének tovább.
25 százalékkal nőttek a nagyobb vidéki városok lakásárai az elmúlt egy évben az Otthon Centrum számítása szerint.
2022-ben minden az árak, pontosabban az áremelkedések körül forgott – az infláció elszállása azonban nem oka, sokkal inkább következménye volt mindannak, ami ebben az évben történt az energiapiaci turbulenciától kezdve a háborún át az aszályig. Gazdasági podcastunk évzáró adásában ezeket az okokat és következményeket elemeztük vendégeinkkel.
Az alacsony termelékenység, a helyettesítő termékek árának emelése, a verseny kiiktatása és így tovább: az MNB közzétette azokat a számításait, amelyek alapján Matolcsy György a múlt héten arról beszélt, az árstopok önmagukban 3–4 százalékponttal járultak hozzá a dráguláshoz.
Még a Fidesz-KDNP szavazóinak a 21 százaléka sem hiszi, hogy inkább a háború és a szankciók okozzák a drágulást.
Gyakorlatilag leállt a nyár vége óta a kiadásra kínált lakások áremelkedése.
Szerdán dönt az alapkamatról a jegybank szerepét betöltő Fed, a kérdés most az, hogy enyhül-e a szigor.
Négyből két árstop már elesett, szóval nem igaz, hogy „működnek”. Nem igaz, hogy a kormány a termékhiányhoz köti az árstopok kivezetését, hiszen termékhiányok vannak. Nem igaz, hogy az árstopok mérséklik az inflációt, ellenkezőleg, növelik azt. Nem igaz, hogy a kormány mindent megtesz az árstopok fenntarthatóságáért – hiszen az árstopok önmegsemmisítő intézkedések.
Az igazi rohamot csak jövő hétre várják az árusok.