Hiába érkeznek F–16-os vadászgépek Ukrajnába, a háborúzó felek sürgetőbb problémája, hogy gyorsabban használják el a lőszert és a haditechnikát, mint azt pótolni tudnák. A hiányt a semleges országok készleteiből fedeznék.
Legalább három sérültje van a támadásnak.
Az utóbbi napok eseményei két dologról tanúskodnak. Arról, hogy valószínűleg ismét blöfföltek az orosz vezetők, amikor közölték, miután július közepén felmondták az ukrajnai búza és kukorica exportját lehetővé tévő gabonaegyezményt, és minden olyan hajót ellenségként kezelnek, amely megközelíti az ukrajnai kikötőket. Illetve arról, hogy korántsem olyan hatékony az orosz flotta, mint azt Moszkvában láttatni szeretnék.
Megjelenésüket és méretüket tekintve gyakorlatilag az amerikai haderő drónjainak tökéletes másolatai az új észak-korai pilóta nélküli légi járművek, bár egyelőre a képességeikről keveset tudni.
Joker néven egy új drónt mutatott be Oroszország, amely a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint hosszabb időn keresztül képes „alvó”/„hibernált” állapotban maradni, mielőtt támadásba lendülne.
A városi légitaxik piaca a következő három évtizedben 150 ezer járművel milliárd dollárosra nőhet a világon. Máshol a légitaxizás már terjed, itthon még gyerekcipőben jár, és most a Forma-1-es nagydíj miatt került megint az érdeklődés középpontjába.
A drónok rendkívül sok célra használhatóak, a videók magasból történő készítésétől a csomagok kiszállításán át a katonai feladatokig bevethetők, és most az Imperial College London, valamint az EMPA Research kutatói azon dolgoznak, hogy a tűzoltásban is használni lehessen őket.
Több mint 5000 km/h sebesség elérésére is képes a Velontra hajtóműve, ami mindössze másfél méter hosszú, így könnyedén beépíthető lehet kisebb légi járművekbe.
Drón- és rakétatámadás érte Kijevet és Lvivet, miközben az orosz tüzérség Zaporizzsját lőtte.
Több különböző modellel kezdődött meg a dróntaxik tesztje Izraelben, van köztük hazai gyártású és kínai is – mindkettő két utast tud majd szállítani, de teherszállításra is alkalmasak lesznek.
Egy új, lézeralapú technológiával lehetővé válhat a drónok repülés közbeni töltése, mellyel folyamatosan repülhetnének az eszközök, így például egy katasztrófahelyzetben is hatékonyabbak lehetnének, amikor emberek után kell kutatni.
Csak májusban 300 iráni drónt indítottak ukrajnai célpontokra, vélhetően azért, hogy rákényszerítsék Kijevet arra, hogy a drágább elfogórakétáikat lövöldözzék el a hozzájuk képest filléres iráni pilóta nélküli gépekre.
Gyakorlatilag bármit képes érzékelni a levegőben az YLC-16 nevű eszköz, ami ráadásul távolról irányítható, és könnyen szét- és összeszerelhető is.
Az orosz légierő összesen 7 darab Berijev A-50-es típusú géppel rendelkezett.
265 kilométeres drónfolyosót alakítana ki brit városok felett az Altitude Angel nevű cég, mellyel a fuvarozó járműveket váltanák ki.
Szerdán 19 szabálysértővel szemben jártak el a rendőrök, egy részüket a drónok segítségével szúrták ki.
A terület kormányzója szerint polgári áldozatai nincsenek a támadásnak.
Annyira hatékonyak, hogy mostanra az oroszok már csak az éjjeli órákban próbálkoznak dróntámadásokkal.
Irán most már hivatalosan is elismeri, hogy öngyilkos drónokat szállít az Ukrajnában hódító háborút viselő Oroszországnak, és kész arra is, hogy ballisztikus rakétákkal segítse Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Irán más fronton is aktivizálta magát: tovább romlott Teherán és Szaúd-Arábia viszonya, Rijádban attól tartanak, hogy a perzsa állam közvetlen katonai támadást tervez az ország ellen. Közben Iránban rendületlenül tart a demokráciát követelő ellenzékiek tüntetéssorozata és kevés az esély arra, hogy megállapodás szülessen az Iránt sújtó nemzetközi szankciók feloldásáról.
A drónok délkeleti és északi irányból támadták Ukrajnát.
