Találtak egy mérgező anyagot az Antarktisz mélyén, segíthet legyőzni a melanómát
Az elsődleges kísérletek azt mutatják, hogy az aszcídiákból kinyert toxin csak a daganatos sejteket pusztítja el.
Amerikai kutatók több, a napozás miatti leégéssel foglalkozó tanulmány elemzésével arra jutottak, hogy a gyerekkori leégés jelentős mértékben növelheti a bőrrák kialakulásának kockázatát. Minden egyes leégéssel kimutathatóan fokozódik a DNS károsodása.
A legtöbb emberrel valószínűleg előfordult, hogy gyerekkorában leégett a napon. Ez jobb esetben csak enyhe bőrpírt jelent, rosszabb esetben azonban hámlás kísérte a gyógyulást. Felnőtt fejjel az ember már azon kezd el gondolkodni, hogy ennek a kellemetlen fiaskónak vajon lesz-e hosszú távon valamilyen negatív hatása? A válasz sajnos úgy tűnik, az, hogy: igen.
A New York-i Rochesteri Egyetem tudósai 17, a témával kapcsolatos tanulmányt tekintettek át, amelyek összesen több mint 321 ezer ember bevonásával készültek el. A kutatók arra jutottak, azoknál, akiknél fájdalmas, hólyagos vagy súlyos leégés szerepelt a kórtörténetben, megnőtt az esélye a bőrön laphámsejtes karcinóma (cSCC) kialakulására, amely a bőrrák egyik leggyakoribb formája. Az eredményeket a JAMA Dermatology című tudományos lap közölte.
Egész pontosan azt találták, hogy azoknál, akiknek életük során közepes gyakorisággal fordult elő fájdalmas, hólyagos vagy súlyos leégés, 51 százalékkal nagyobb volt az esélye a laphámrák kialakulásának, mint azoknál, akiknek nem volt ilyen kórelőzményük. Azoknál, akik gyakran égtek le így, 69 százalékkal volt magasabb a betegség kialakulásának kockázata – írja a Science Alert.
Az elsődleges kísérletek azt mutatják, hogy az aszcídiákból kinyert toxin csak a daganatos sejteket pusztítja el.
A szakemberek arra hívták fel a figyelmet: bár a bőr leégése az idő előrehaladtával elmúlik, a fájdalom pedig enyhül, az UV-sugárzás által okozott DNS-károsodás megmarad. „Idővel ezek a DNS-mutációk felhalmozódhatnak és hozzájárulhatnak a bőrrák kialakulásához” – hangsúlyozza Adrienne Victor, a Rochesteri Egyetem tudósa, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében.
A kutatók a vizsgálat során azt találták, hogy a gyermekkori gyakori, súlyos leégések a laphámrák kialakulásának magasabb kockázatával jártak – akár háromszor magasabb is lehetett ennek az esélye –, az adatok alapján pedig úgy tűnt, hogy már néhány súlyos leégés is növeli a laphámrák kockázatát.
A szakemberek úgy vélik, az adatok megerősítik a napégés elleni védekezés fontosságát, különösen a gyerekek és a tizenévesek számára.
A Harvard Egyetem tudósai szerint a pilótákat és a légiutas-kísérőket olyan mértékű ionizáló sugárzás terheli, hogy a daganatos megbetegdés kialakulásának esélye náluk jóval nagyobb, mint annál, aki egy atomerőműben dolgozik.
Más, a bőrrákos megbetegedéseket és a leégéssel kapcsolatos kórtörténetet vizsgáló korábbi metaanalízisek is hasonló eredményeket mutattak: minél súlyosabb a leégés gyermekkorban, évtizedenként vagy egy élet alatt, annál nagyobb például a melanoma vagy a bazálsejtes karcinóma kockázata.
A kutatók szerint a károsodás összeadódik, így a leégés elkerülése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a probléma kialakulásának kockázata.
A leégés ugyanakkor csak egy tényező a teljes képet tekintve. A bőrrák kialakulásának kockázatát növelheti például a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a szoláriumok aktív használata, vagy egyéb, rákkeltő anyagoknak való kitettség. Az azonban egyértelmű, hogy a leégés elkéerülésével sokat tehet az ember azért, hogy ne nőjjön tovább a bőrrák kialakulásának kockázata.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.