#egészség



Kevesebb, de jobb minőségű étel kerül unokáink asztalára

Egyre nő az egészségtudatos fogyasztók száma, akik a megfelelő élelmiszerek kiválasztásával igyekeznek megőrizni egészségüket. Nem véletlen, hogy ma már egyre nagyobb a friss, organikus élelmiszerek iránti kereslet. A gyökerekhez való visszatérés lehetőségét keresi az úgy nevezett „clean eating” mozgalom is, ám a százéves táplálkozási szokások felé fordulni 2016-ban azonban nehézkes, és sokszor nem összeilleszthető a modern ember életvitelével.



Már most érdemes felkészíteni a bőrünket a nyárra

A szakemberek szerint ne húzzuk az időt, már most érdemes elkezdeni a bőrünk felkészítését a tavaszi és a nyári napsütésre! Akár esztétikai, akár egészségügyi kezelésről van szó, az egyre erősödő UV-sugárzás miatt célszerű a következő hetekben túlesni a szükséges beavatkozásokon.




Mit jelent pontosan a rostdús étrend, és miért is jó nekünk?

Számos fórumon hallhatunk a rostdús ételek fogyasztásának jelentőségéről, és arról, hogy ideje áttérni a rostban gazdag étrendre. Ugyanakkor tudjuk-e pontosan, hogy ilyenkor miről is van szó? Csak egy újabb gasztrotrend, amit épp az egészséges életmód egyik divatirányzata, amit hamarosan felvált egy másik? – Nem feltétlenül, sőt.


Pusztulnak a méhek: milliók élete kerülhet veszélybe

Többek között a kávé, a kakaó, az alma és a mustár hiányzik majd az asztalunkról, ha folytatódik a beporzó fajok, például a házi és vadméhek, darazsak és lepkék pusztulása. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont részvételével készült el az első átfogó nemzetközi jelentés a beporzók helyzetéről. A dokumentum szerint beporzók nélkül az élelmiszer-alapanyagok mintegy fele tűnhet el, és milliók élete kerülhet veszélybe.


Ételek, amelyekkel elkerülheti a vérrögöket

Minél sűrűbb és ragadósabb a vérünk, annál nehezebben áramlik az erekben: ettől pedig nő az esélye annak, hogy vérrögök alakulnak ki a szervezetünkben. A vérrögök az agyba, a tüdőbe vagy a szívbe eljutva elzárhatják az ereket. A vérrögöknek tehát életveszélyes következményei is lehetnek, a tüdőembóliától a stroke-on keresztül a szívrohamig. – Néhány apró táplálkozási trükkel azonban könnyen hígabbá tehetjük a vérünket, és elkerülhetjük a vérrögök kialakulását.



A D-vitamin csodákat művel, pótlását mégsem vesszük komolyan

Tél végére a magyarok 95%-a szenved D-vitamin-hiányban – kétharmaduk kritikus mértékben –, mégis mindössze a lakosság 15%-a figyel oda a megfelelő pótlásra. Pedig a D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik számos betegség prevenciójában és kezelésében, így például a csontritkulás megelőzésében, valamint az immunrendszer működésében.



A magyar férfiak döntő többsége úgy gondolja, hogy a védekezés a nők dolga

A férfiak a nemi betegségeknél is jobban tartanak a nem kívánt terhességtől, ennek ellenére több mint negyedük egyáltalán nem szokott gondoskodni a védekezésről, további 13%-uk pedig rendszeresen megfeledkezik róla. Nemzetközi kutatások szerint a férfiak hozzáállása döntően megváltozik a gyermekvállalást követően: apaként már a saját felelősségüket is látják a tudatos családtervezésben. Későn kapnak észbe: a fogamzásgátlással kapcsolatos tájékozottság leginkább a 35-45 évesekre és a diplomásokra jellemző.


Takarítás mérgező vegyszerek nélkül? – 10 organikus és környezetkímélő tipp

Kimart, vegyszeres kezek, amit napokig kell ápolni egy-egy alaposabb takarítás után? Minden átható, orrfacsaró klórszag a lakásban? Különben is, biztonságban tudhatjuk magunkkal együtt a családunkat, ha szintetikus, kemikáliákkal teli szerekkel takarítjuk a környezetünket? – Most adunk néhány tippet, mindezt hogyan lehet megúszni egyszerű és természetes alapanyagokkal, miközben még spórolunk is.


Minden negyedik magyarnak van valamilyen mentális problémája

A pszichés betegségek jelentős része ma világviszonylatban is nagy arányban rejtve marad. Míg a 2011-es magyar népszámlálási adatok szerint a mentálisan sérült személyek száma 46 265 volt, addig a KSH szerint a gondozókban öt évvel korábban, 2006-ban 149 777 főt tartottak nyilván betegként. A magyar ellátórendszer működése pedig alapvetően elhibázott, mert zárt, a betegek elzárására és rendszerben tartására irányul, nem pedig a társadalomba való integrációjukra – derül ki egy friss MTA-s kutatás eredményeiből.