Közvetlen összefüggést talált egy tanulmány a 2000 óta történt több száz jelentős hőhullám, valamint a fosszilis tüzelőanyagok és a cement gyártásából eredő kibocsátások között – írja a Gizmodo.
A Nature tudományos folyóiratban frissen közölt tanulmány rámutat: a világ 180 legnagyobb cementgyárának, gáz- és olajipari üzemének üvegházhatású gázkibocsátása nagymértékben hozzájárult az elmúlt két évtizedben tapasztalt klímaváltozáshoz.
A szakemberek ezeket a kibocsátásokat összesen 213 hőhullámmal hozták összefüggésbe, és megállapították azt is, hogy a kibocsátások növelték az extrém hőhullámok valószínűségét, valamint intenzitását is. A 213 esetből 53-nak 10 000-szeresére nőtt a valószínűsége a kibocsátások miatt, jegyzik meg a kutatók.
A szakemberek szerint, emeli ki a Gizmodo, ezek a megállapítások alapot adhatnak azoknak a jogi erőfeszítéseknek, amelyek a legnagyobb kibocsátókat szeretnék felelőssé tenni az ebből eredő következményekért.
Hiába indult azonban megannyi per az elmúlt két évtizedben, egyik esetben sem vonták felelősségre a kibocsátókat az éghajlatváltozásban betöltött szerepük miatt – jegyzik meg a kutatók.
A publikáció egy úgynevezett attribúciós kutatás, melynek célja annak számszerűsítése, hogy az ember által indukált globális felmelegedés hogyan alakítja a szélsőséges időjárási eseményeket, ide értve a hőhullámokat is.
A bizonyítékok alapján a klímaváltozás növelni fogja a jövőbeni hőhullámok gyakoriságát és intenzitását – ám az attribúciós kutatások célja, hogy megmondja a tudósoknak, az eddigi hőhullámokat súlyosbította-e már a klímaváltozás.
Az attribúciós kutatások hatékonynak számítanak, és évtizedek óta készítenek ilyeneket, de megvannak a maga hátrányai. Ez a módszertan például nem tudja megmondani, hogy a klímaváltozásból ered-e egy szélsőséges időjárási esemény – azt ugyanakkor jelzi, hogy mennyivel valószínűbb vagy súlyosabb az éghajlatváltozás által sújtott világban.
A tanulmány szerzői górcső alá vették a 180 szervezet üvegházhatású gázkibocsátását, és kimutatták: ezek feleltek 1850 és 2023 között a történelmi kibocsátások közel 57 százalékáért. A szóban forgó szervezetek között vannak üzemanyag-előállító cégek, állami szervezetek, valamint cementgyárak is.
A kutatók ezt követően klímamodelleket használtak, hogy összevessék a globális hőmérsékleti trendeket az üvegházhatású gázok által sújtott, és egy ezek nélküli világban. Végezetül, megbecsülték az ember által kiváltott globális felmelegedés hatását 213, 2000 és 2023 közötti hőhullámra vetítve. Itt közvetlen kapcsolatot találtak a legnagyobb kibocsátók, valamint az extrém időjárási események között.
A szakemberek még azt is megállapították, hogy a világ 14 legnagyobb fosszilisüzemanyag-gyárának, valamint cementelőállítójának kibocsátása nélkül a 2000 óta bekövetkezett hőhullámok negyede gyakorlatilag be sem következett volna.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
