Mint a BBC jelentéséből kiderül, a hengeres, üvegszerű mintát az Antarktisz jégtakarójának mélyéről fúrták ki. A jégben több ezer évnyi új információ van, amely a tudósok vélekedése szerint „forradalmat” hozhat a klímaváltozást illető ismereteink terén.
A következő hét hét során a British Antarctic Survey tudósai fokozatosan olvasztják meg a jeget a Cambridge-ben található laboratóriumukban, hogy feltárják a benne foglalt port, vulkáni hamut, vagy akár egysejtű algákat. Ezek árulkodó nyomok lehetnek a Föld ősi éghajlatáról, a légkör akkori összetételéről, továbbá betekintést engedhetnek abba, hogy a légköri gázok miként befolyásolták a globális hőmérsékletet bő egymillió évvel ezelőtt.
Sőt, ami ennél is fontosabb: segíthetnek a tudósoknak megérteni, hogyan befolyásolják a Föld jövőjét az emberi tevékenységből származó gázok.
Arra különösen kíváncsiak a tudósok, hogy mi okozta a hirtelen váltást a Föld glaciális ciklusaiban 1,2 millió – 800 000 évvel ezelőtt. (Ez volt a közép-pleisztocén átmenet.)
Egy 2004-es, antarktiszi jégmag-elemzés szoros kapcsolatra bukkant a Föld éghajlata, valamint a légköri gázok között az elmúlt 800 000 év során. Ez arra utal, hogy a Föld 100 000 éves ciklusokban a Földön jégkorszakok és melegebb időszakok váltották egymást. Ugyanakkor az egymillió évvel ezelőttre datálható tengeri üledékminták alapján ez korábban gyakrabban, 41 000 évente váltakozhatott.
Az új jégmintával konkrétabb válaszokat kaphatnak a tudósok, ahogyan az is kiderülhet, mi is volt ezeknek a váltakozásoknak a pontos mozgatórugója.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
