A Föld éghajlata és vízkészlete között szoros kapcsolatban áll egymással, mivel egyik sem létezhet a másik nélkül. Az éghajlat azonban – főleg az emberi tevékenység hatására – egyre inkább megváltozik, és ez bizony a globális vízkészletre is hatással van.
Ez a kapcsolat nem újkeletű, ami azonban megnehezíti a döntéshozók dolgát, hogy nehéz megmondani, hol és mikor lehet extrém mértékű vízhiányra számítani – így a felkészülés is jóval nehezebb. Egy, a Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent publikáció célja viszont éppen az, hogy betömje ezt a rést az ismeretekben.
Ezt úgy igyekszik elérni, hogy megbecsüli a szélsőségesen vízhiányos események valószínűségét és várható idejét. Méghozzá világszerte.
Ezeket a katasztrofális eseményeket a tudomány csak „nulladik napi szárazságként” (zero day drought) emlegeti. Christian Franzke, a dél-koreai IBS Center for Climate Physics professzora, a tanulmány társszerzője a Gizmodónak elmondta: a nulladik nap az az időpont, amikor egy adott város vagy régió kifogy a vízből.
Az ilyen események a helyi vagy regionális vízellátó rendszerekre ható összetett folyamatok eredményeként alakulnak ki. Lehet szó hosszan tartó csapadékmentes időszakról, csökkent folyóvízhozamról, vagy éppen növekvő vízigényről, amit már nem lehet kiszolgálni.
Franzke és Vecchia P. Ravinandrasana, a tanulmány társszerzője egy olyan valószínűségi keretrendszert dolgozott ki, amely az efféle stresszfaktorok figyelembevételével jelzi előre a globális vízhiány következményeit. Ehhez éghajlati modellszimulációkat is felhasználtak.
Az eredményeik elég aggasztónak tűnnek: az évszázad végére a Föld szárazságra hajlamos régióinak 74 százalékában nagy lesz a kockázata a súlyos és tartós aszályoknak, ha a károsanyag-kibocsátások szintje magas marad. Utóbbi azt jelenti, hogy nem sikerül 1,5 Celsius-fok alatt tartani az iparosodás előtti szinthez mérten.
A kutatók azt is megállapították, hogy ezen régiók 35 százalékában már 2030-ra is súlyos lehet a vízhiány.
Franzke hangsúlyozza, ezek előrejelzések, nem pedig fix jóslatok – a modellezés csupán korlátozott mértékben ad képet a jövőbeni éghajlati változásokról, valamint azok következményeiről. Az viszont meglepte őket, hogy ez a probléma milyen hamar bekopogtathat az emberiség ajtaján.
A kutatók folytatják a munkát, és a jövőben még több éghajlati modell bevonásával szeretnék javítani az előrejelzésüket.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
