Orbán Viktor fürkészi a témákat, amelyek mögött a Fidesz táboránál is nagyobb többség áll. Most egy olyan amerikai vitát állít propagandája szolgálatába, amely érzelmeket vált ki, és előállítani is olcsó. A woke Magyarországon kiütéses vereséget szenvedett, mielőtt bárkit elért volna.
Az Egyesült Államokkal szemben békülékeny hangot ütött meg pénteki, Kossuth rádiós interjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a magyar-amerikai kapcsolatok jók, és ki kell bírniuk, hogy a két ország a háborúról másképpen gondolkodik. Azt azonban elismerte, hogy könnyebb egy republikánus kormányzattal együttműködniük, mint egy demokratával.
David Pressman nagykövetnek a Nemzetközi Beruházási Bank elleni szankcióra vonatkozó bejelentése után a kormányközeli sajtó folytatta keményen Washington-ellenes hadjáratát, írja a DW szerzője, Keno Verseck.
Az erről szóló törvényt még nem fogadták el, ugyanakkor ezúttal – ellentétben a 2014-es kitiltási botránnyal – nyilvános lenne az érintettek neve.
Úgy tűnik, megvan a Pentagon-iratok szivárogtatója, de az ügy ettől nem lett kevésbé furcsa.
Csaknem egy teljes nap eltelt, mire hivatalos kormányzati reakció érkezett a kabinet egy tagjától az amerikai nagykövet szankciókat tartalmazó bejelentésére, de mire megérkezett Szijjártó Péter harcias nyilatkozata, közben a kormány a hírek szerint nagyon is visszavonulót fújt.
2022 februárja előtt sem álltak túl jól az Egyesült Államok és Magyarország közti diplomáciai kapcsolatok, ám a háború óta csak még nagyobb lett a szakadék a két ország vezetése között – és nem mellesleg Magyarország és az Európai Unió között is, írja Cathrin Kahlweit, aki a legnagyobb német politikai lapot tudósítja a magyar fejleményekről.
Mindezt a Fidesz kommunikációs igazgatója azt követően mondta el, hogy az Egyesült Államok magyarországi nagykövete a kormány oroszbarátsága miatt jelentett be szankciókat.
Laszlóczki Imre rossz társaságba keveredett: az Egyesült Államok szankciós listáján rajta van többek között Vlagyimir Putyin orosz és Bassár el-Aszad szíriai elnök is. De mivel jár rajta lenni egy ilyen listán?
A budapesti székhelyű orosz bank amerikai szankciós listára került, összeszedtük a legfontosabb információkat róla.
Szerdán 17 órára sajtótájékoztatót hívott össze David Pressman a budapesti amerikai nagykövetség épületébe, ezen bejelentette, hogy az orosz alapítású, budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank több vezetője is felkerült az amerikai szankciós listára. Azt is elmondta, hogy aggasztó a magyar vezetés kapcsolata az orosz vezetéssel.
A miniszter felmondta az összes kommunikációs panelt, a nagykövetség magyarországi plakátkampányát pedig szokatlannak minősítette.
A vezető testületében 12 volt állam-, illetve kormányfőt felsorakoztató Külkapcsolatok Európai Tanácsa nevű agytröszt igazgatója, Mark Leonard szerint a globális versengésben Kína nem az USA helyébe akar lépni, hanem egy egészen másfajta stratégiában utazik, ám, ahogy azt a szerző a Project Sydicate-en megjelent, majd a bécsi Der Standard által átvett cikkében állítja, nem tud célt érni.
Egyelőre mindenki sötétben tapogatózik, mire készülhetnek az Egyesült Államokban.
A Coloradói Egyetem kutatói szerint már az 1600-as évek elején is voltak háziasított lovak a vadnyugaton, pedig korábban úgy gondolták, hogy csak 1680 után került az őslakosokhoz ilyen állat.
A filmsztár és volt politikus megunta a tehetetlen várakozást és saját kezébe vette a dolgokat. Pontosabban a kátyúzó eszközöket.
Kína épp most fejezte be a maga hadgyakorlatát.
Az amerikai titkosszolgálati botrány a legsúlyosabb az elmúlt 10 évben. Kiszivárogtak az ukrán hadsereg és a CIA titkos jelentései is.
Az amerikai gyártó egy az eddigieknél szerényebb hatótávú új Model Y variánst is piacra dobott.
Vlagyimir Putyin az Egyesült Államokkal szembeni zsigeri bizalmatlanságot lovagolja meg, Oroszországot pedig áldozatnak állítja be. És semmit sem lehet jobban eladni, mint a védelemnek álcázott agressziót, állítja Ute Frevert történész, az emberi fejlődéssel foglalkozó berlini Max Planck Intézet igazgatója.
