Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Egyre erőteljesebben hangol a kormány és médiája David Pressmannek, az Egyesült Államok Magyarországra delegált nagykövetének szerda esti sajtótájékoztatójára. Délután a Miniszterelnökséget vezető miniszter például arról beszélt (a miniszterelnök után ő is a nagykövet nevével viccelődve), hogy az „amerikai diplomácia nem tett le arról, hogy Magyarországot belepréselje a háborúpárti álláspontba”. Gulyás Gergely szerint azonban Magyarország „továbbra is meg van győződve” arról, hogy „a béke közös érdek”.
Gulyás sajtótájékoztatóján reagált arra is, hogy a több helyen is feltűntek olyan plakátok, amelyeket az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége szponzorált, s amelyeken az olvasható: „Ruszkik, haza!”
„Ruszkik, haza!" felirattal, amerikai pénzből indítottak plakátkampányt
Szerinte így mindenki szembesülhetett azzal, hogy most már nem az ellenzék folytat amerikai pénzből kampányt, hanem közvetlenül az amerikai nagykövetség indított kampányt Magyarországon”. Szerinte ez
szövetségesek között különösen is szokatlan”.
Eközben az Egyesült Államok azt tartja szokatlannak, hogy a magyar kormány Amerikát jeleníti meg választói előtt ellenségképként a kommunikációjával, médiájának anyagaival.
A miniszter elpufogtatott több más kormányzati kommunikációs panelt is. Beszélt arról, hogy „nincs az a szövetségesi, diplomáciai, akár baráti nyomás is, aminek Magyarország ne állna ellent”, majd azt mondta, hogy „amerikai nyomásra sem vagyunk hajlandók változtatni azon, hogy életeket menteni csak tűzszünettel és békével lehet, és jelenleg úgy tűnik: ezt a háborút megnyerni egyik fél sem tudja”.
Az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata – szövetséges országok ide, vagy oda – pattanásig feszült. Amerikának értesüléseink szerint egyre komolyabb baja van azzal, hogy Magyarország a háttérben gáncsolja a Nyugatot Oroszországgal szemben, nem csökkenti kitettségét az energiapiacon az oroszoktól. Minderről itt írunk bővebben:
Pattanásközelig feszült Orbán és Washington viszonya, és ez bármikor tovább romolhat
Az orosz-ukrán háború következtében nem tolerálja tovább Washington, hogy Magyarország NATO-tagként olyan politikát folytat, ami Moszkvának áll érdekében. Orbán Viktor viszont nem tolerálja, hogy Washington befolyásolni akarja a magyar politikai-társadalmi folyamatokat a kormányfő példátlan hatalmi koncentrációját veszélyeztetve. Nem tudni, hogy ez a konfliktus hova vezet, de súlyosbodhat.
A Fidesz-tábort erősítheti, az országot elszigetelheti az, ha Washington odacsap Orbánéknak
Miniszterek és a kormánypropagandát irányító figurák Egyesült Államokból kitiltásáról is beszélnek diplomáciai körökben, de mindenki csak találgat arról, milyen bejelentésre készülnek ma a budapesti nagykövetségen. Abban ugyanakkor diplomáciai forrásaink egyetértenek: bármit is lép Washington, nem az Orbán-rezsim megbuktatása, hanem az elszigetelése a cél, hogy a szövetségen belül senki ne kövesse Orbán politikáját.
