szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az erről szóló törvényt még nem fogadták el, ugyanakkor ezúttal – ellentétben a 2014-es kitiltási botránnyal – nyilvános lenne az érintettek neve.

Vízumtilalmi listára kerülhet fel több volt magyar kormányzati tisztviselő és kormányközeli szereplő az Egyesült Államokban, erről már ősz óta készül egy korrupcióra fókuszáló törvényjavaslat – írja a Szabad Európa washingtoni állami tisztviselőkre hivatkozva. A lap szerint a törvény elfogadására több amerikai kongresszusi képviselő és szenátor készül a következő hónapokban és az intézkedéssel az amerikai törvényhozók azt jeleznék, hogy nem nézik jó szemmel a magyarországi korrupció mértékét. A kormányzati szereplők ellen várható szankciókról írtunk mi is szerdai cikkünkben:

A Fidesz-tábort erősítheti, az országot elszigetelheti az, ha Washington odacsap Orbánéknak

Miniszterek és a kormánypropagandát irányító figurák Egyesült Államokból kitiltásáról is beszélnek diplomáciai körökben, de mindenki csak találgat arról, milyen bejelentésre készülnek ma a budapesti nagykövetségen. Abban ugyanakkor diplomáciai forrásaink egyetértenek: bármit is lép Washington, nem az Orbán-rezsim megbuktatása, hanem az elszigetelése a cél, hogy a szövetségen belül senki ne kövesse Orbán politikáját.

Ezt követően, szerdán délután jelentette be az Egyesült Államok budapesti nagykövete, hogy amerikai szankciós listára került az orosz hátterű, budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) és több tisztviselője, köztük a pénzintézet magyar alelnöke, Laszlóczki Imre. (Magyarország azóta kilépett az IIB-ből.) A szerdai bejelentésben tehát kormánytisztviselők kitiltásáról még nem esett szó, de ha az is megtörténik, azzal tovább eszkalálódna a magyar kormány és az Egyesült Államok szembefordulása. Erről az elmérgesedő viszonyról keddi cikkünkben írtunk részletesen:

Pattanásközelig feszült Orbán és Washington viszonya, és ez bármikor tovább romolhat

Az orosz-ukrán háború következtében nem tolerálja tovább Washington, hogy Magyarország NATO-tagként olyan politikát folytat, ami Moszkvának áll érdekében. Orbán Viktor viszont nem tolerálja, hogy Washington befolyásolni akarja a magyar politikai-társadalmi folyamatokat a kormányfő példátlan hatalmi koncentrációját veszélyeztetve. Nem tudni, hogy ez a konfliktus hova vezet, de súlyosbodhat.

A Szabad Európa szerint a készülő törvényjavaslat az amerikai külügyminisztérium külügyi műveletekről és kapcsolódó programokról szóló törvény 7031(c) passzusára hivatkozik, amely szerint „külföldi kormányok tisztviselői és közvetlen családtagjaik nem jogosultak az Egyesült Államokba való belépésre, ha a külügyminisztériumnak hiteles információi vannak arról, hogy közvetlenül vagy közvetve súlyos korrupcióban és/vagy az emberi jogok súlyos megsértésében vettek részt”.

Legutóbb, április elején négy grúziai, a kormánypárthoz közeli főbírót tiltottak ki a 7031(c) passzusra való hivatkozással az Egyesült Államokból.

Fontos különbség a 2014-es kitiltási botránykor alkalmazott, 7750-es elnöki proklamációhoz képest, hogy az érintettek neve ezúttal nyilvánosan is fel lenne tüntetve az amerikai külügyminisztérium honlapján.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Dezső András hvg360

Kémjátszma közepébe kerülhetett Brüsszelben két magyar fiatal Orbán manőverei miatt

Két magyar fiatal brüsszeli ténykedéséről írt az egyik titkosszolgálati témákra fókuszáló nemzetközi portál, azt sugallva, hogy az Orbán-kormány megbízásából az Európai Unió szívében valamiféle hálózatépítésen ügyködnek. A két fiatal kipécézése mögött titkosszolgálati játszma állhat, függetlenül attól, hogy igaz-e, amire az Intelligence Online utal, vagyis hogy a Fidesz informális lobbi építésébe kezdett Brüsszelben.

Dezső András hvg360

Rogán szuper-titkosszolgálata túlment egy határon

A Rogán Antal politikai irányítása alá került “szuper-titkosszolgálat” közel egyéves működése alatt annyira megmérgezte a hazai és az amerikai nemzetbiztonsági szervek közötti viszonyt, hogy a washingtoni válaszlépés elkerülhetetlennek tűnik – legalábbis ezt rebesgetik nemzetbiztonsági körökben. De az európai szövetségesek sem bíznak már túlzottan a magyar szervekben.