Kipróbáltuk a transzcendens élmények kapudrogját, a kakaóceremóniát – Hétköznapi spiritualitás 1. rész
Tudatot nem módosít, de megnyitja a szívet és kreatívabbá tesz – mondják a kakaóval dolgozó szertartásvezetők. Cikksorozatunkban neosámánokkal, táltosok útján járókkal, kutatókkal, pszichológussal és tudásőrzőkkel járunk utána annak, hogy miért fordulnak sokan a spirituális élmények felé, mit keresnek és pontosan mit találnak meg bennük maguknak. Kalandunkat azzal kezdjük, hogy kiderítjük, hogyan léphet a jelentőségéből egyre inkább veszítő egyház helyébe például a kakaó.
Próbált már hétfőn reggel, alkohol nélkül idegen emberek társaságában felszabadultan táncolni? Na és mindezt csinálta már bekakaózva? Részt vettünk egy hétindító kakaószertartáson, amelynek csúcspontja a szabadtánc volt, és az élmény eleinte pontosan annyira volt furcsa és zavarba ejtő, mint amilyennek az hangzik. Később viszont vagy maga az ital, vagy pedig a tánc, az előzetes meditáció és a kakaó együttvéve tényleg “beütött”: a mozdulatok örömmozgássá váltak, a szeánsz felpörgetett, energizált.
A kakaó nem tudatmódosítószer, de úgy látszik, nem indokolatlanul hivatkoznak rá a spirituális körökben “medicinaként” vagy mesternövényként. Azt mondják róla: “szívmegnyitó” hatása van, elősegíti a kreativitást, erősíti az elfogadást és a megértést, és bár a forró ital hatása kifejezetten enyhe, én például – nem elvetve a placebohatás lehetőségét – a reggeli rituálé után valóban derűsebb hangulatba kerültem, és szellemileg is egész frissnek éreztem magam, jobban ment a koncentrálás.
A kakaó az a növény, amelyet a pszichoaktív szerek alkalmazását elutasító spirituális közösségekben is nyugodt szívvel fogyasztanak, és egy ideje már igen népszerű a ceremoniális alkalmazása a nyugati világban is. Ma már bárki könnyen eljuthat egy kakaószertartásra Magyarországon, elég sokan tartanak ilyen szeánszokat a fővárosban és vidéken egyaránt, sőt, már van olyan magyar webshop is, ahol kifejezetten ceremoniális célokra ajánlott, ízesítés nélküli, guatemalai, belize-i vagy venezuelai családi gazdaságokból származó kakaót lehet vásárolni.
Az eredetileg a közép-amerikai régióban, előbb valószínűleg az olmékok, majd a maják és az aztékok által fogyasztott ital, illetve az annak tulajdonított kedvező hatás történelme régi: már évszázadokkal korábban gyógyászati célokra használták a kakaót. A 16. és a 20. század között a kakaónak és a csokoládénak összesen több mint százféle gyógyászati alkalmazását említették Európában és a spanyol gyarmatosított területeken. Főként étvágyfokozásra; a fásultság, kimerültség, egykedvűség leküzdésére; az emésztés elősegítésére, a veseműködés helyretételére javasolták.