A szegedi gyerekklinikán nem használhatóak a felnőtt ágyak, a speciális gyerekszállító eszközök alig vannak forgalomban, ezért fertőtlenített bevásárlókocsikban tolják át a kisgyerekeket egyik épületrészből a másikba.
Megint lesz önálló gyógyszerészeti intézet, nemzeti egészségfejlesztési intézetet hoznak és tízmilliárd forintot költenek a gyermeksürgősségi ellátás fejlesztésére – egyebek mellett erre készül idén a kormány az egészségügyi ágazatban. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón beszélt a részletekről. Az orvosok bérrendezéséért cserébe röghöz kötést írhatnak elő, a védőnők helyzetét az új alapellátási törvényben rendeznék.
Az egészségügyi intézmények összevonásával nagy eséllyel megszűnik az a laboratórium, amely egyedül végzett az országban diagnosztikai és genetikai vizsgálatokat ritka izombetegségekkel kapcsolatban. Ha az osztály bezár, a betegek, gyermeket váró anyák ellátás nélkül maradnak. Az érintett családoknak ez súlyos csapás, de még az összegyűjtött aláírásokat sem sikerült személyesen átadniuk az illetékeseknek. Az Emmi válasza még homályos ígéretnek sem tekinthető.
Korózs Lajos MSZP-s képviselő a kormány csak forráskivonásra készül az egészségügyben és nem átalakításra.
Egy panamai hátterű, fával és építőanyaggal kereskedő cég szerzett többségi befolyást az észak-magyarországi régió rákbetegeinek onkológiai ellátásában.
Látási problémák, ízületi fájdalom, haj- és emlékezetvesztés, valamint szorongásos rohamok sújtják a nyugat-afrikai ebolajárvány túlélőinek egy részét hónapokkal a betegségből való felépülést követően. Néhány orvos posztebola-szindrómaként utal a jelenségre.
A rákos megbetegedések kezelésére évente mintegy 160 milliárd forintot fordítanak, ez a GDP körülbelül fél százalékát teszi ki. Ma van a rák elleni küzdelem világnapja.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szerint a spontán szegregáció káros folyamat, amelyet meg kell állítani, és lehet, hogy olyan iskolaközpontokat hoznak létre, ahová buszokkal szállítják a diákokat. Arról is beszélt, hogy a nyolcosztályos gimnáziumokat szerinte nem fogadta be az iskolarendszer, és arról is, hogy a magyarok túlzottan kórházorientáltak, pedig gyógyulni nem csak ott lehet.
Április elsejétől alapjaiban alakul át az egészségügyi rendszer. Megyénként egy vezető kórház maradna, míg Budapesten hat intézmény látná el a betegeket, és adna 0-24 órás ügyeletet. Csakhogy a fővárosban nincs hat olyan kórház, amely egységes, komplex ellátást tudna nyújtani valamennyi betegségterületen. Innentől kezdve pedig csupa olyan kérdés tehető fel, melyeket nem lehet a megadott határidőn belül megválaszolni. Még akkor sem, ha az átalakítás alapgondolata egyébként nem rossz.
Bár Orbán Viktor már tavaly bejelentette, hogy megállították az orvoselvándorlást, a kivándorló orvosok száma valójában nem csökkent.
Az utóbbi hat évben komoly számban hagyták el Magyarországot az egészségügyi dolgozók, a magyar doktorokat toborzóirodák is segítik a kijutásban. A tízszeres bérek igen vonzóak, a kinn lévő orvosok kétharmada nem is tervez hazajönni. Ennek egyik oka pedig minden bizonnyal a korrupció: a megkérdezett orvosok negyede nevezte meg a hálapénzt fő oknak a hazatérés ellenében.
Április 1-től Budapesten hat, amúgy megyénként egy fő kórház marad, az ezzel járó összevonásokról és elbocsátásokról február végéig meg kell egyezniük a kórházigazgatóknak – írja az Index.hu.
A jogszabálytervezetet csak márciusban kell a kormány elé terjeszteni, így abban még nem szerepelnek konkrét változtatási tervek, csak irányok.
Megdupláznák a lombikbébi-beavatkozásra fordítható támogatást – mondta az egészségügyért felelős államtitkár hétfőn a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Zombor Gábor azt ígérte, hogy tárgyalnak majd érintett intézetekkel arról, pontosan hogyan változzon pontosan a finanszírozás.
Újabb lefaragás jöhet az egészségügyben: a Népszabadság szerint nyolc-tízezer embert küldhetnek el az ágazatból a kórházi kapacitások újraelosztása miatt. Részlegeket, telephelyeket, osztályokat zárhatnak be. Adminisztratív és műszaki dolgozókat, kisebb mértékben ápolókat és orvosokat is érinthet a leépítés.
Közel 150 ember kirúgásával, számos intézmény megszüntetésével indul az Orbán-kormány egészségügyi reformja 2015-ben. A Népszabadság szerint ezzel 500 millió forintot spórolnak majd.
A hálapénzzel és magánellátással együtt átlagosan évi 45 ezer forintot fizetnek az orvoshoz fordulók Magyarországon - derüt ki az Union Biztosító felméréséből. Az összeg a 2012-es felmérésben még 33 ezer forint volt.
A kormány nagy átalakításokra készül az egészségügyben – írja az Index az októberi kormányülésről készített jegyzőkönyv alapján, amely a lap birtokába került. Központosítanák a kórházak adósságát, és ezzel együtt átalakítanák a kórházi struktúrát. Állami monopólium lehet a gyógyszer-nagykereskedelem, és ugorhat a tb-je annak, aki nem megy el a kötelező szűrővizsgálatokra. Az Index szerint a tervek még változhatnak.
Az állam továbbra sem akar több pénzt költeni az egészségügyre, sőt, ha lesznek is jelentős változtatások, az a számok tükrében inkább a források szűkítését jelenti – a költségvetési törvénytervezet nagyjából ennyire rímel a Zombor Gábor egészségügyi államtitkár által bejelentett lépésekre, melynek lényege, hogy magán-egészségügyi ellátást a jövőben tilos lesz állami kórházakban végezni. Megkérdőjeleződhetnek a kórházak területén működő magánlaborok, de a feláras állami kórházi szobák is. Nem csoda, hogy a szakma egyre sötétebben látja a jövőt.
