Gáti Júlia
Gáti Júlia
Tetszett a cikk?

Nem vicc, nem figyelemelterelés a hazai egészségügy gondjairól: a magyar állam tényleg beszállna egy nagyváradi kórházépítési projektbe.

A látványtervek alapján olyan kórházat építene a magyar kormány Nagyváradon, amelyik egyetlen magyar kórházra sem hasonlít. Ilyen kórházat szeretne építeni a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Az egyházkerület püspöke, Csűry István 2010-es beiktatása óta dédelgeti a tervet, hogy egyháza az oktatáson kívül az egészségügyi szolgáltatással is bővítse portfólióját. Az ispotálynak szánt 3,5 hektáros telket már meg is vásárolták Nagyvárad határában, a Szatmárnémeti felé vezető országút mentén, szemben a Real bevásárlóközponttal. Elkészült egy félezer oldalas megvalósíthatósági tanulmány is – tájékoztatta az erdon.ro internetes portált Csűry püspök.

Míg a hazai közvéleményt a múlt hét végén tájékoztatta a tervről Zombor Gábor, az egészségügyért felelős államtitkár, a királyhágómellékiek püspöki delegációja napokkal korábban tárgyalt az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi). Június elsején vette át az államtitkár Csűry István kezéből a kórházépítési tervdokumentációt. A református magánkórház egy kisvárosi ispotály minden szolgáltatását szeretné nyújtani, belgyógyászattal, gyermek-, nőgyógyászati és sürgősségi osztállyal, külön hangsúlyt helyezve a mozgásszervi bajok kezelésére.

„A tervet Orbán Viktor miniszterelnök teljes mellszélességgel támogatja” – nyilatkozta Zombor a Magyar Nemzetnek. Aligha kétséges, hogy az Emmit vezető miniszter, Balog Zoltán járt közben a kérelmezők érdekében, hiszen református lelkészként gyakran fordult meg Erdélyben, szoros kapcsolatokat ápolt az ottani karitatív szervezetekkel.

hvg.hu

Zombor finoman szólva is kitérő, de leginkább értelmetlen választ adott arra az újságírói kérdésre, hogy a jövő évi költségvetés mely fejezetében szerepel a nagyváradi projekt finanszírozására szánt összeg. Maga az épület úgy hárommilliárd forint körüli összegből jönne ki – legalábbis ezzel kalkulálnak az egyházi tervek –, további 1,5 milliárd kellene az orvosi műszerek, eszközök, valamint a bútorok beszerzésére. A beruházás fedezetének zömét a magyar államtól várja az egyházkerület, de a berendezés egy részét összekalapozná külföldi kapcsolatai révén – engedett bepillantást az erdon.ro a megvalósítás financiális részleteibe. Az építési kalkuláció a látványterv alapján akár reális is lehet egy járóbetegrészleget, egy hotelszárnyat és egynapos sebészeti beavatkozások végzésére alkalmas műtőblokkot feltételezve.

Csupán az összehasonlítás kedvéért: a magyar parlament előtt fekvő jövő évi költségvetési törvénytervezetben az Emmi büdzséjében az összes egészségügyi intézmény fejújítására 1,2 milliárd forintot,  beruházásokra pedig 5,3 milliárdot szánna a kormány. 

Míg a nagyváradi kórház látványterve aprólékosan kimunkált, addig a megálmodott intézmény működtetésének és fenntarthatóságának fontos részletei meglehetősen elnagyoltak. Az eddigi nyilatkozatokból az derül ki, hogy a működtetéshez különböző alapítványokon keresztül várnának magyar állami támogatást, de beneveznének a román társadalombiztosító finanszírozására is (amelynek elnyerése, csak valamivel könnyebb, mint idehaza befogadást nyerni az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól). De felvetődött a magánbiztosítók bevonása is az üzleti modellbe.

Diszkrimináció nem lesz – szögezte le Csűry püspök, a kórház nemcsak református magyarokat fog ellátni, minden felekezet és népcsoport előtt nyitva lesz az intézmény. Ugyanakkor az orvosoktól elvárják a magyar és a román nyelvismeretet – ami ellentmond a hazai médiában keringő államtitkári magyarázatnak, amely szerint azért van szükség erre a kórházra, mert már alig van magyarul beszélő doktor Erdélyben. Ezt a kijelentést egyébként megütközve fogadta Cseke Attila, a román kormány volt egészségügyi minisztere. A romániai Új Magyar Szónak nyilatkozó Cseke nehezményezte, hogy nem a helyszínen tájékozódnak a döntéshozók, hallomásból merítik információikat. A román illetékesek eddig még semmit sem hallottak a magyar tervekről.

Itt a pénz – hol a pénz?

Május közepén az egészségügyért felelős államtitkár még a határon túli magyarok itthoni ellátásának a legalizálásában látta a megoldást – legalábbis ezt mondta Zombor Gábor a Kárpát-haza jövője című kecskeméti konferencián. Most úgy van, hogy a magyar orvosok „okosban”, az államtitkár szavai szerint „különböző technikákkal” oldják meg a határ túloldaláról érkezők egészségügyi problémáit. Meglehetősen bizarr, a hazai és az uniós rendszerrel össze nem egyeztethető módon Zombor azt látná jónak, ha az ellátáshoz járulékfizetéssel jutnának hozzá. Az uniós tagországokban élők azonban nem lehetnek kettős módon biztosítottak: egy helyen, állandó lakhelyük vagy munkahelyük alapján fizetnek a társadalombiztosítónak. Az Ukrajnában és Szerbiában élő magyar nemzetiségűek előzetes engedély birtokában jöhetnek a jogszabályban felsorolt, előzetesen egyeztetett és engedélyezett műtétek, beavatkozások elvégzésére. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tavaly 100 millió forintos kerete volt arra, hogy ezen betegek számláját kifizesse az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak.

„Volt ennél már sokkal rendezettebb, áttekinhetőbb, hatékonyabb rendszer is a határon túli magyarok itthoni gyógyítására” – mondta a hvg.hu kérdésére Kalmár László, az 1996 óta működő Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány elnöke. Az alapítvány szervezte és támogatta azt, hogy orvosszakmailag indokolt esetben Magyarországon kaphassanak ellátást a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségűek. A költségvetés ezt a munkát évi 300 millió forinttal támogatta, ezért 5 ezren kaptak ellátást – kétharmad részben az Erdélyből érkezők. Az elv az volt, hogy csak olyan műtétet, beavatkozást támogatott az alapítvány, amely a határon túl nem volt hozzáférhető. Így elsősorban a gyermek onkológia, -kardiológia, egyes idegsebészeti műtétek szerepeltek a listán. Az alapítvány támogatta az orvosképzést és továbbképzést – így sikerült lehetővé tenni, hogy   erdélyi kórházban is legyenek, akik csontvelő transzplantációt tudnak végezni. „Tevékenyen részt vettünk abban is, hogy Nagyváradon létrejöhessen egy szemészeti és egy diagnosztikai központ, PET-CT-vel. Mindennek azonban 2007-ben vége szakadt. Az akkori egészségügyi minisztérium megszüntette az alapítvány támogatását” – idézte fel a múlt sikereit és kudarcát Kalmár László. A szervezet nyolc éve küzd azért, hogy visszakapja a költségvetési támogatását, amelyből fenntartható és szakmailag indokolt, hiánypótló ellátáshoz segíthetné a határon túli magyarságot. A nagyváradi beruházásához, és a kórház fenntartásához szükséges összegből legalább húsz évig lehetne finanszírozni „hagyományos” módon nem csak az erdélyi magyarok gyógyítását. Nem is szólva arról, hogy ennyi pénzért egy földrajzilag és szakmailag is behatárolt gyógyító kapacitás jönne létre.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!