Lassan újra láthatjuk, milyen az, amikor a piaci viszonyok alakítják az élelmiszerárakat, más kérdés, hogy ezt milyen árszinten tapasztalhatjuk meg a boltokban. Októberben is ügyesen kerültük ki a boltokban a kormány által elvárt kék feliratokat, és megnéztük: „spekulálnak-e" még a láncok.
Csaknem egy éve csökken a keresetek értéke, amit, némiképp váratlanul, a miniszterelnök is elismert. Viszont gyors javulást ígér. Ám bármennyire szépen csillognak majd a decemberi ár- és béradatok, az elmúlt esztendő veszteségeit nem pótolhatják.
Beszerzési ár alatti értékesítéssel, kötelező akcióztatással, versenyhivatali árfigyelővel fogja vissza a kormány az élelmiszerárakat. Az év végére 7 százalékra mérséklődő inflációt ígért, amit, ha piaci alapon nem megy, mindenképpen kikényszerít.
Orbán Viktor azzal rúgta be a pénteket, hogy közölte: a multi kiskerláncok árspekulánsok. Hogy lehet, hogy mégis ők a legolcsóbbak? Júliusi bevásárlókörünk során erre is kerestük a választ. Na meg arra, milyen árakon mondhatunk búcsút a talán túl hosszú ideig velünk maradt árstopoknak.
Érzékeltetésképp: az étolajgyártóknál négyszeres a profit, és azok a húsokkal, tejtermékekkel foglalkozó cégek is nagyot tudtak futni, amik exportáltak – így kikerülték az ársapkát.
A kereslet meghaladja a kínálatot, ezért a határidős ügyletek jóval magasabb árral számolnak mint a jelenlegiek. Talán kicsivel több jut a kakaó előállítóinak is, de a boltok mindenképp emelni fogják az árakat, méghozzá az infláció fölött.
Augusztus elsejétől kivezetik az élelmiszerárstopot, de nem dobja el teljesen az ársapkát a kormány, a kereskedőket továbbra is arra kényszeríti, hogy beszerzési ár alatt áruljanak most árstopos termékeket. Miben fog különbözni az új rendszer a mostanitól? És ami fontosabb: drágulnak vagy nem a nyomott árú élelmiszerek?
Nem a kormány és nem is a piaci szereplők által alapított szervezet kapja meg ezt a feladatot – ez pedig az árak további növekedéséhez vezethet a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége szerint.
Június elsejétől indul az államilag előírt akciózás a kiskereskedelemben, a kormány az infláció elleni fegyverként emlegeti a rendeletben meghatározott leárazást. Csodát, vagy akár az infláció csökkentését persze hiába várnánk tőle, de akkor mi értelme? Elmagyarázzuk.
Legutóbb februárban, 400 termék árát vitték lejjebb.
Rácsatlakozott a kormány az akcióvonatra, de valójában egy olajozott gépezetből igyekszik kivenni a részét. A márciusban még 40 százalékot meghaladó élelmiszer-infláció is lassan csökkenést mutat.
Az emberek harmada vásárol csak ugyanannyit, mint egy éve.
A kormány elirigyelte a boltláncoktól az akciókat, és most úgy tesz, mintha feltalálta volna.
A gabonások egyik szakmai szövetsége tiltakozik a gabonaimport leállítása ellen, de úgy tűnik, hogy nem csak ennek a terméknek a kitiltása lesz kellemetlen a fogyasztóknak.
A rendszer még kidolgozás alatt van, de a jelek szerint az érintetteket nem vonja be a kormányzat.
Ezer forintnál is többe kerülő étolaj, 300 forintos liszt és 600 forintos cukor – utánaszámoltunk, mi történne, ha piaci alapon kalkulálnák az élelmiszer-ársapka hatálya alá eső termékeket. A kormány hamarosan dönt arról, mit kezdjen a 2022 februárja óta működő hatósági áras rendszerről, ám egyelőre úgy tűnik, a gazdasági helyett szociális eszköz kivezetése is inkább politikai és kommunikációs kérdés a számára.
A bundás kenyér után a hagymaleves az új luxusétel Magyarországon, és messze még a drágulás vége. De vajon véget ér jövő hónapban az árstop? És indokolt Orbán Viktor optimizmusa? Március végén újból bevásároltunk a vasárnapi ebédre, és mi jóval borúlátóbbak vagyunk, mint a miniszterelnök.
A kormány azt ígérte, akkor vezetik ki az árstopokat, amikor az infláció érezhetően nem csökken. Ez pedig még messze van: elemzők szerint még júniusban is 20 százalék felett lehet az infláció.
A rászorulók pénzbeli támogatást, a közszférában dolgozók béremelést kapnak a drágulás ellensúlyozására a lisszaboni kormánytól.
A magyar áruházláncok a legdrágábbak a fogyasztók szerint.
