#életmód







A siker ára nem kell, hogy a kiégés legyen – Hollenda Zsolt vezetői coach tapasztalatai

A vezető egy tárgyalás közepén ül, a számok stimmelnek, a projekt halad, a csapat működik. Kívülről minden rendben van. Mégis egyre gyakrabban érzi azt, hogy elfogyott az energiája, nehezebben koncentrál, ingerlékenyebb a kollégáival és otthon is türelmetlenebb. Sokan ezt egyszerűen a vezetői lét természetes velejárójának tekintik. Pedig könnyen lehet, hogy valami egészen más kezdődött el.


Danubius Friends: jó érzés visszatérni oda, ahol számítanak ránk

Van abban valami megnyugtató, amikor egy helyre nem először érkezik meg az ember. Nem kell újra kiismerni a környezetet, tudni lehet, mire számíthat az ember, és ettől egészen más megérkezni. Nem feltétlenül a nagy gesztusok miatt, hanem azért, mert ismerős a hely, gördülékenyebbek a dolgok, és ott van az a benyomás is, hogy nem csupán egy foglalási szám szerepel a rendszerben.


Sokan nem tudják, hogy a műtét után még nem lélegezhetnek fel

A műtétekről hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mint valami tiszta választóvonalról: túl vagyunk rajta, a nehezén már átmentünk, innentől pedig a szervezetünk teszi a dolgát. És valóban, sok beavatkozás után a gyógyulás néhány hét alatt szépen, kiszámítható ütemben halad előre. Az ember napról napra érzi, hogy jobban van, a kellemetlenségek lassan háttérbe szorulnak, a történet pedig fokozatosan lezárul. Csakhogy nem minden műtét utáni regeneráció ennyire egyenes vonalú.


Bryan Johnson: A biohacker, aki vércserével, őssejtekkel és önmaga klónozásával küzd a halál ellen

Bryan Johnson mindent mér, mindent szabályoz, és az egész életét annak rendeli alá, hogy minél tovább éljen. A világ legismertebb biohackere egyszerre tette divatossá a biomarkereket, az alvásoptimalizálást és a megelőzést, miközben a Blueprintből üzletet, a Don’t Die szlogenből pedig már-már világnézetet épített. De mit ér a teljes kontroll ígérete, ha közben nála is olyan betegség jelenik meg, amelyet a tökéletes rutin sem előzött meg?









Nem tud felállni a székből kapaszkodás nélkül? Ez már az izomvesztés jele lehet

30 éves korunk után minden évtizedben akár 8%-nyi izomtömeget veszíthetünk, ha nem teszünk ellene – és ez a folyamat 60 felett tovább gyorsul. Az izomvesztés nem csupán esztétikai kérdés: attól függ, meddig maradunk önállóak, mennyire vagyunk stabilak a lábunkon, és mekkora eséllyel sérülünk meg egy hétköznapi eleséskor. A jó hír, hogy a súlyzós edzés nem a fiatalok kiváltsága, hanem bármely életkorban elkezdhető, tudományosan igazolt eszköz a leépülés ellen. Robotka Patrik személyi edző elárulja, mi történik a testünkben, ha 50, 60 vagy akár 70 évesen kezdünk el izmot építeni – és miért sosem késő elkezdeni.