A vashiány sokakat érint, mégis sok hamis információ kering róla a közbeszédben. Megmutatjuk, melyek ezek, és azt is, mit tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük vagy legyőzzük ezt a hiányállapotot.
A tápiószecsői Hisztéria 2020-ban sütötte az Ország Tortáját, most nem nyomonkövethető és lejárt élelmiszerek miatt felfüggesztette tevékenységüket a Nébih.
Van valami megfoghatatlanul jó érzés abban, amikor belépünk egy igényes szállodai szobába. Minden a helyén van, a fények lágyak, az anyagok kellemes tapintásúak, és valahogy azonnal ellazulunk. A jó hír, hogy ez az érzés nem a szállodák kiváltsága. Néhány tudatos döntéssel az otthonunkban is megteremthetjük ugyanezt a prémium hangulatot – ráadásul anélkül, hogy fel kellene forgatnunk az egész lakást.
A várakozással teli ismerős percek kismamaként: ülsz este a kanapén, a hasadon pihen a kezed, a másikban a telefonod, és épp a harmadik babavárós listát görgeted. Az egyik szerint tizenöt féle rugdalózó kell, a másik szerint elég három. A nagymama meg azt mondja, az ő idejében semmi ilyesmi nem volt, és lám, te is felnőttél.
A reflux sokak életét keseríti meg, de nem minden gyomorégés jelent refluxbetegséget, és nem mindegy az sem, mivel próbáljuk enyhíteni a panaszokat. A savlekötők gyorsan semlegesítik a már termelődött gyomorsavat, a savcsökkentők viszont a savtermelést fogják vissza – hosszabb távon pedig mindkét iránynak lehetnek kellemetlen következményei. Dr. Horváth Ádám szakgyógyszerésszel arról beszélgettünk, mikor segíthet az életmódváltás, meddig érdemes öngyógyszerelni, és miért nem jó ötlet tartósan szódabikarbónával kezelni a savas panaszokat.
Az elmúlt évtizedben úgy tűnt, hogy a digitális tér fokozatosan háttérbe szorítja a fizikai tárgyakat. Fotók kerültek a felhőbe, kapcsolatok költöztek üzenetküldő platformokra, az emlékeink és mindennapi interakcióink pedig egyre inkább képernyőkön keresztül szerveződtek
Az eredmények szerint a bőrbetegségek által okozott életminőség-romlás szignifikánsan együtt járt az alacsonyabb önértékeléssel, a negatívabb testképpel és a magasabb szorongásszinttel.
Egyre több sportoló képes a negyvenes évei környékén is a világ élvonalában maradni. Messi, Cristiano Ronaldo, Serena Williams vagy Rafael Nadal példája nem azt jelenti, hogy az élsportolók legyőzték az öregedést, hanem azt, hogy a modern sporttudomány ma már egészen másként kezeli a terhelést, a regenerációt, a sérülésmegelőzést és a rehabilitációt, mint korábban. Szakértőkkel beszélgettünk arról, hogyan segítenek az adatok, a mozgáselemzés, az AI és a személyre szabott felkészítés abban, hogy a sportolói karrier egyre tovább tartson – és hol húzódnak a biológiai határok.
Novak Djokovic 39 évesen olyan meccset nyert meg Wimbledonban, amire a legtöbb húszéves teniszező teste sem lenne képes – és ez nem véletlen. A szerb sztár 15 éve gluténmentesen étkezik, rendszeresen jógázik és jeges vízbe ugrik. Egy vitatott spirituális guru tanácsára pedig sokáig a saját szervezetére bízta egy makacs sérülése gyógyítását, ahelyett hogy megműttette volna magát. De vajon tudomány áll-e mindezek mögött, vagy inkább hit és rendkívüli fegyelem tartja ilyen kiváló formában a teniszlegendát? M lehet a valódi titka annak, hogy Djokovic teste még mindig bírja a folyamatos terhelést?
Néhány évvel ezelőtt még sokan úgy gondolták, hogy 35 vagy 40 éves kor felett már túl késő pályát módosítani. Ha valaki addigra kialakított egy szakmai karriert, vezetői pozíciót vagy stabil munkahelyet, akkor azon az úton maradt nyugdíjig. A 2026-os munkaerőpiac azonban egészen más képet mutat.