#élhető környezet





Juhhimlő jelent meg a szomszédban, van-e okunk aggódni?

Súlyos betegség, amely gazdasági károkat is okozhat, a Romániában azonosított juhhimlő, bár viszonylag alacsony a kockázata, hogy Magyarországra is átterjedjen. A fertőzés eleve egy, a közös határtól távoli megyében ütötte fel a fejét, és a tavalyi 3 mázsányi juh- és kecskehús-behozatallal sem mondhatnánk, hogy meghatározó lenne az ágazat a két ország közötti külkereskedelemben. Azért vannak kockázatok.


Befűthetnek a kormánynak klímaváltozás ügyében az Ab-döntés után

Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”. A döntésből fakadóan korábbi törvények alkotmányossága is stabilabban kérdőjelezhető meg, legyen szó akár a kútamnesztiáról, a tarvágásról, vagy épp a vízmegtartás hiányáról.



Egyre inkább kísért a 2022-es nagy aszály

Több szempontból – csapadékanomália, talajszárazság – is hasonló a három évvel ezelőtti durván száraz nyárhoz az idei kiindulóhelyzet. Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy most már a Kisalföldön is aszályos állapotok uralkodnak.








Idén korán indult a Balaton algásodása

A Balaton vizének hőmérséklete már meghaladja a 20-22 °C-ot, amely ideális a nyárra jellemző algák megjelenéséhez – írja közösségi oldalán a tihanyi székhelyű HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI).






2048-ra tényleg nem marad hal az óceánokban?

Valóban halmentesek lesznek az óceánok 2048-ra, ahogy azt egy Netflix-dokumentumfilm állította? A jóslat egy félreértelmezett tudományos tanulmányon alapul, és a valóság ennél árnyaltabb – mutat rá Hannah Ritchie adattudós. Szerkesztett részlet az Ez nem a világ vége című könyvből.