Emelni kell a fizetéseket, mert végleg nem marad itthon munkás
Most már Szlovákiába vagy Csehországba is elvándorolnak a magyarok, ha emelik a bérüket.
Most már Szlovákiába vagy Csehországba is elvándorolnak a magyarok, ha emelik a bérüket.
Félbe tört angyalszárnyat hord a nyakában Sándor Mária. A medált a külföldön dolgozó több mint 12 ezer ápolónő küldte neki, kérve, harcolja ki a magasabb bért az ápolóknak, hogy hazajöhessenek – ezt mondta legalábbis a fekete ruhás nővér a TV2-n.
Már egy egyszerű problémára is nehéz jó villanyszerelőt vagy burkolót találni, mivel a megbízható szakemberek folyamatosan külföldre vándorolnak. Aki pedig nem, az drágán dolgozik, és fél évre előre be kell jelentkezni hozzá. A jó hír, hogy vannak, akik már dolgoznak a megoldáson, a kereslet és a kínálat összehozásán.
Az állami vasúttársaság a vonatokon, a hangosbeszélőn toboroz munkásokat krampácsolónak, felsővezeték-szerelőnek, kalauznak, és még pár munkakörre. A MÁV-nak égető szüksége lenne mozdonyvezetőkre, de csak olyan képzési rendszert és pályaképet tud felmutatni, amelyet a fiatal pályakezdők többsége valószínűleg rabszolgatartásnak gondol. A kivándorlás itt is pusztít.
A kórház nem tartja kiugró adatnak, hogy 12 ápoló hagyja el a kórházat csak decemberben, hatan egy osztályról távoznak. Húszezer egészségügyi dolgozó már elhagyta az országot, ráadásul az utánpótlás képzése is gondokkal küzd. A hétvégén tiltakozó egészségügyi dolgozók a bérük két éven belüli megduplázását kérik.
A politikusok nem éppen erkölcsfilozófusok, és sajátos módon használják a morális érveket a menekültválsággal kapcsolatban is, mondja Pogonyi Szabolcs, a Közép-európai Egyetem Nationalism Studies Programjának oktatója, aki szerint ha egy politikus nem enged a morális abszolútumból, előfordulhat, hogy a hosszú távú következmények morális szempontból még vállalhatatlanabbak lesznek.
A patológiáról a legtöbb embernek a boncasztal jut eszébe, nem pedig a mikroszkóp és a százmilliós DNS-elemző gépek. Az Országos Onkológiai Intézet patológusai „űrközpontban" dolgoznak, mégis jóval kevesebbet keresnek, mint nyugati kollégáik.
Az iskolázottabb magyarok sokkal könnyeben váltanak külföldi munkára, mint az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők. Az agyelszívás komoly hátrányt jelenthet a gazdasági növekedésben is, aránytalanságok léphetnek fel a nagy tudást igénylő innováció és az kétkezi munka között, a népesség változásában is komoly gondot jelent.
Elkezdődik az angliai álláspiac kettészakadása, és ez megváltoztathatja a magyar kivándorlók összetételét is. Míg a szakképzettség nélküliek a jövőben egyre nehezebben kaphatnak munkát, a keresett szakmákban éppen ellenkező a helyzet, még a mostaninál is tártabb karokkal várnak mindenkit. Az agyelszívás új korszaka jön, ami nem sok jót ígér az itthon maradóknak.
A legnagyobb kereskedelmi láncok és bevásárlóközpontok tulajdonosai szerint több ezer állás nem jöhetett létre az ágazatot sújtó megszorítások miatt. A vasárnapi boltzár nem kedvezett a munkahelyteremtés szempontjából a kiskereskedelmi ágazatnak sem, ötezer munkahelytől eshetett el csak emiatt az ország lakossága.
Már a targoncavezető is gyors ütemben kezd hiányszakmává válni, mert e munkakör magyarországi helyzete siralmas, az alacsony fizetések miatt a külföldi állások elszívják az alapszintű nyelvtudással rendelkezőket, az itthon maradók pedig a közmunkát és a szürke zónát választják. Ki akar itt maradni, ha kezdőként 90-100 ezer forintot visz haza, míg Németországban ennek a háromszorosát is könnyen megkeresheti? És eszement dolgok vannak a szabályozásnál.
Több mint 900 egészségügyi dolgozó vándorolt ki külföldre az év első hat hónapjában. A legtöbben Angliába és Németországba készültek. Elsősorban a belgyógyászok, a sebészek és az aneszteziológusok keresték külföldön a boldogulást.
Aránylag sokan feladják az első pár nap vagy hét után, a legtöbben szakmai tapasztalat nélkül vágnak neki, és sokan nem olyan idegen nyelvet beszélnek, amire szükség lenne – derült ki a hajón dolgozó magyarokról abból a felmérésből, amelyet a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Crew Agency Hungary készített több száz egykori és jelenlegi munkavállaló megkérdezésével.
Tavaly minimum 31 500 magyar állampolgár távozott legalább egy évre külföldre, majdnem másfélszer annyi, mint egy évvel korábban, és csaknem hat és félszer annyi, mint 2009-ben – írta a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján.
Németországban történelmi csúcsra emelkedett a külföldiek száma, a 81,1 milliós országban nagyjából minden tizedik ember külföldi állampolgárságú a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn megjelent adatai szerint. A magyar állampolgárok száma az átlagot meghaladó mértékben, 15,6 százalékkal, azaz 21 198 fővel 156 812-re emelkedett.
Másfél ezer orvos és nővér kérte ki ez év szeptemberéig a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást, ami gyakorlatilag megegyezik a tavalyi adatokkal – írta a Világgazdaság.