Nem sok kell, és Budapestről többen mennek el, mint ahányan jönnek
Egyértelműen csökkenni látszik Budapest mint lakóhely vonzereje az utóbbi időben a helyi népesség körében.
Egyértelműen csökkenni látszik Budapest mint lakóhely vonzereje az utóbbi időben a helyi népesség körében.
Kiszállt az FHB Bankból a kegyvesztett milliárdos, Spéder Zoltán, a stadionépítések és az olimpia támogatóit pedig elrejtették a nyilvánosság elől. Gattyán Györgynek még mindig több tízmilliárd forinttal lóg az adóhatóság, de a nép örülhet, mert Orbán Viktor eggyel megtoldotta a szabadnapok számát. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A francia diákok csaknem háromnegyede külföldön szeretne dolgozni. A saját jövőjük pedig fontosabb számukra, mint a haza sorsa.
A Brexit miatti kialakult feszültséget jól tükrözi, hogy a témát firtató cikkeink alatt egymásnak feszültek a kivándorlás- és maradáspártiak. Mindkét tábornak akadtak a hazai frontról és a szigetországból tüzelő képviselői is, és persze a trollok sem maradtak némák.
Idén az első fél évben 419 orvos, 259 szakdolgozó, 108 fogorvos és 23 gyógyszerész kérte ki a jó hírnév igazolását, ami azt jelentheti, külföldre szándékozik távozni. A kormánypárti Magyar Idők szerint az elvándorlás üteme lassult az elmúlt években.
A britek esetleges kilépése az Európai Unióból újratervezésre késztetheti az angliai magyarokat. Ha valaki Magyarországon is ki tud találni magának jövőképet, nem biztos, hogy érdemes kint maradnia. Más kérdés, ha jön egy újabb ajánlat, a korábbi tapasztalatokkal újra felkerekedni is könnyebb. És ez jól van így, amit alábbi történetünk is igazol.
Nem folytatják, csak 105 fiatalt sikerült hazahozni.
Milliók tűnhetnek el Magyarországról, áll egyebek mellett a Merrill Lynch elemzésében.
A címben szereplő megállapításra jutott az a friss szociológiai kutatás, melyet a Menjek/Maradjak közreműködésével végeztek a Hollandiában élő magyarok körében.
Facebook-posztban kért elnézést egy budapesti pékség tulajdonosa a vevőktől, akik nem jutnak kenyérhez, de mint mondja, egyszerűen nem találnak munkaerőt, aki többet süssön, de még olyat se, aki a pultba álljon vagy kiszállítsa az árut.
Az orvoshiány miatt a Magyar Honvédség (MH) már most is komoly nehézségek árán tudja kiállítani a különféle katonai műveletek, például a nemzetközi missziók egészségügyi biztosításához szükséges létszámot – írja hétfői számában a Magyar Idők.
Míg korábban a magasabb fizetések miatt mentek külföldre dolgozni a magyarok, többnyire azért, hogy hazatértük után be tudják indítani az itthoni életüket, az utóbbi időben markánsan megjelent egy új kivándorló csoport. Ők a hazai közállapotok miatt már kilátástalannak ítélik saját maguk és az ország helyzetét, elegük van abból, ami itt folyik, és eleve úgy indulnak útnak, hogy soha nem akarnak visszatérni.
Amióta magyarok tízezrei rendszeresen járnak dolgozni Nyugat-Európába, nagy biznisz lett őket utaztatni. Kisbuszok százai ingáznak nyugatra, csak az a baj, hogy totálisan feketén. A magyar vállalkozó ezt is megoldja okosba, adó- és járulékfizetés nélkül, telekocsinak álcázva magát. A feketézés már olyan méreteket öltött, hogy csak a vak nem látja, mi folyik itt, a magyar hatóságok azonban a jelek szerint nagyon lassan mozdulnak. Egy csavar még a határ átlépésekor is van.
Csalódással csöppent vissza a telefont lecsapó hazai ügyintézők, a csigalassúságú bürokrácia, az egymásra mutogató orvosok és védőnők, illetve a féléves egészségügyi várólisták világába Gábor és Anita, aki két kisgyerekkel költözött haza Angliából. Annyira ég és föld a két ország egészségügyi rendszere között a különbség, hogy a súlyos betegséggel küzdő családanya Budapestről utazgat vissza sugárkezelésre. Azt mondják, kiköltözni sokkal könnyebb volt, mint hazajönni, de itthon legalább magyarul lehet beszélni, és tökmagozni is szabad a meccsen, még ha a játék nyomába se ér az angol focinak.
A hegemónia - ha elismert képességen alapul - irigységet vált ki. Ám ha a hegemónia igényét valaki képesség és erő nélkül hirdeti meg, az közröhejt idéz elő.