Míg idehaza állni látszik az idő, Szlovákiában nem restek kihasználni az új 2014-2020-as uniós források lehetőségeit: eldöntötték, hogy évi 40 milliárd Ft-nyi eurót költenek a középületek és lakások felújításának támogatására. Ezzel újabb ösztönzést kapnak az energiahatékonysági beruházások északi szomszédunknál, ahol már eddig is sokkal több támogatást kaptak a beruházók, mint Magyarországon.
Egy kísérlet során két házat hasonlítottak össze. Az egyik sokkal kevesebbet fogyasztott, mint a másik, pedig ugyanolyan melegre fűtötték fel őket. Az energiahatékonysági kísérlet sikeres, beruházásként 12 év alatt térülne meg.
Az energiaszegénység mocsaras terület, a mentés állami beavatkozást is igényel – ezt Németországtól Skóciáig egy sor uniós államban evidenciaként kezelik. Itthon csak a rezsicsökkentés téma, és az sem tisztázott, hogy a kezelés szociális vagy energetikai kérdés-e inkább. Az Energiaklub most zárult „Csekkcsökkentő” programjának dilemmáiról a téma két kulcsfiguráját, Fülöp Orsolyát és Király Zsuzsannát kérdeztük.
Megszüntetné a kormány az alapdíjat a közműszolgáltatásoknál, ezzel pedig több tízmilliárd forintot venne ki a szolgáltatók zsebéből. Az alapdíj megvonása ugyanakkor már a rendszer magját kezdi ki: ez az összeg fedezi a hálózatok rendelkezésre állását, a karbantartást, fejlesztést. Jöhet a kivéreztetett szolgáltatók államosítása, onnantól azonban lehet, hogy a költségvetésnek kell komoly pénzeket beletolnia a veszteségeket termelő rendszerbe.
Befordult a célegyenesbe az a 60 milliárd forintos beruházás, melynek részeként a nyíregyházi gyár saját maga állíthatja elő a termeléséhez és az üzemi működéshez szükséges összes hő-, és villamos energiát.
500 millárd forintos keretösszegből indulhat a jövő év februárjában a "Panel III." nevet viselő program. Ebből a kormányzati ígéretek szerint 2020-ig 380 ezer panellakást újítanak fel. A nem panelek, mely a hazai lakásállomány 4/5-e, és kisebb a felújítottsági mutatója, mint a paneleknek, egyelőre arra várnak, hogy stratégiájuk legyen - amit 2013 júniusára ígértek.
Új szénbányákat nyitna, váratlan tettre készül, és a dán modellre támaszkodna Orbán Viktor, aki ezekkel a fogalmakkal próbálta kijelölni péntek reggel rádióinterjújában, hogy milyen energetikai tervei vannak a kormánynak a nagy nemzeti rezsiharcban. Megnéztük, mit fedhetnek a szólamok: Orbán ismét nagyot rugaszkodott.
Még a veszteséges energiacégek is kötelesek lesznek megtakarításokat eszközölniük, hogy abból energiahatékonysági projekteket finanszírozzanak – közölte a Világgazdasággal az NFM államtitkára.
Vágó Gábor szerint a kormányt nem érdekli a valódi rezsicsökkentés, ami szerinte csak az energiahasználat mérséklésével érhető el.
Az EU 27 tagállamának energiahatékonysági szabályozásait hasonlítja össze egy 2012-es nemzetközi felmérés, mely szerint Magyarország a 20. a rangsorban. A szakértői vélemény az, hgoy a Kormány szereti a jelszavakat, de tenni alig tesz valamit.
Egy kis kormányzati igyekezet kellene csak a szakmeber szerint ahhoz, hogy már jövőre elinduljon a lakóházak energiahatékonysági programja, de 12,5 milliárd forintnyi állami támogatás helyett csak ígéret van: négy év múlva lesz az indulás.
Magyarországon a lakosság negyede tervez energiahatékonysági fejlesztést, több mint fele szigetelést, amely így a legnépszerűbb tervezett energiahatékonysági beruházásnak számít.
Minden új épületnek közel nulla energiaszintűnek kell lennie – ez a szabály a középületekre 2019-től, minden más épületre 2021-től kötelező. Plusz a felhasznált energia negyedét megújuló energiából kell produkálni.
Az Európai Bizottság (EB) második szakaszába léptette hazánkkal szemben is azt a kötelezettségszegési eljárást, melyet az energiahatékonysági irányelv nem megfelelő átültetése miatt indított. További hat országot figyelmeztettek.
Kész a komplett technika arra, hogy akár egész városi kerületekben feltérképezhető és kimutatható legyen az épületek energiavesztesége.
Jó befektetés volt tiszta energetikai technológiákkal foglalkozó vállalatokba fektetni a pénzt, derül ki az Ernst&Young legutóbbi tanulmányából.
Energiahatékonysági programot hajt végre Európában Siemens Building Technologies a Marriott-szállodaláncnál. Három év alatt megtérül és 10-15 százalékot lehet vele spórolni.
Egy európai lakossági energiaszektort vizsgáló dolgozat megállapításai szerint az egy háztartásra jutó energiafogyasztásban toronymagasan Magyarország vezet, évi 27 ezer kWh felhasználásával, míg a legtakarékosabb Németországban csak 17 ezer kWh-ot fogyasztanak.
Az energiahatékonysági beruházások innovatív finanszírozásáról beszélt a kormánypárti képviselő egy budapesti konferencián, ahol vázolta egy, a hazai épület-állomány energetikai felújításáról szóló kormányzati stratégia körvonalait. Az Európai Bizottság képviselője azt mondta, hogy az energiaárak hatósági megállapítása nem megoldás, mert az energiahatékonysági beruházásokat kell ösztönözni.
Ötszáz háztartásnyi energiát spórol meg a T-Systems Magyarország Zrt. adatközpontja az évek óta tartó fejlesztések eredményeként, s ezért díjat is kapott.
