Lázár János korábbi állításaival szemben az Európai Unió kifejezetten a lakossági épületek energiahatékonyságának növelésére biztosítana forrásokat, ami az eredeti szándék szerint ötvenezer lakás modernizálását tenné lehetővé. A kormány azonban közintézmények felújítására fordítaná a keretet, ráadásul azt mondták, hogy a lakossági felhasználást külön kérvényezni kellene Brüsszelnél, de ez nem volt így Brüsszel szerint.
Ahelyett, hogy a csok-támogatással tömegével felépülő házak esetében számonkérné a kormány a szigorúbb energiahatékonysági elveket, hagyják, hogy két éven át még simán lehessen gagyi, energiapazarló épületeket emelni állami támogatással.
A kormány az ország értékesített szén-dioxid-kvótájából létrejött alapból finanszírozza a lakossági energiahatékonysági beruházásokat, míg az uniótól pont ilyen célra érkező forrásokat a korábbiakkal ellentétben nem a lakosság, hanem az állam használhatja fel saját intézményeinek modernizálására.
Az energiahivatal által indított honlapon összegyűjtik, honnan és hogyan lehet előteremteni pénzt, ha magánszemély vagy cég megújuló energiás beruházáson töri a fejét. És hogy hogyan kell csinálni. És más egyébre is hasznos lehet az új oldal.
A kormány úgy állította le a lakossági támogatást az ingatlanok energaihatékonysági beruházásainál, hogy az EU-ra fogta annak akadályozását. Jávor Benedek szerint van lehetőség a támogatás lehívására, a kormány élhetett volna kérelemmel, de meg sem próbálta.
Az Orbán-kormány komolyabb ambíció nélkül várja az ENSZ hétfőn kezdődő, több szempontból sorsdöntő párizsi klímakonferenciáját. Magyarország nem csupán minimálisat vállal be, hanem lemond arról az esetleges több száz milliárd forintos bevételről is, melyet az Európai Uniótól kaphatnánk lakó- és középületek energiahatékonyságának javítására.
A kormány friss határozatban rögzítette: a lakossági energiahatékonysági beruházások támogatása csak visszatérítendő lehet, azaz a jövőben csak hitel formájában lehetséges ez. Így tényleg elveszik a rezsicsökkentő felújítások forrásait.
Miközben az Egyesült Államok egy főre jutó lakossági energiafelhasználásban toronymagasan számít világbajnoknak, a kormányzat ma már fontosnak tartja az energiatudatosság terjesztését.A lakások energiahatékonyságáról beszélni szerintük már törvényszerű, de nem csak azért, mert az USA-ban a zöldenergia-boom hatására az egész téma egyre hétköznapibbá és trendibbé válik.
A Miniszterelnökség szerint az Európai Unió nem ad természetes személyeknek vissza nem térítendő támogatást magáningatlanjaik korszerűsítésére. Ha mégis volna lehetőség a támogatásra, Magyarország számára akkor sem áll rendelkezésre elegendő forrás az országban található 4 millió háztartás mindegyikének megsegítésére.
Néhány hete egyszer már helyretették az energiás szakmai szervezetek a miniszterelnökségi miniszert, aki bejelentette, hogy az EU miatt nem adhat a kormány pénzt a lakossági energiahatékonysági projektekre. De azt, hogy ez nem így van, most Brüsszel hivatalosan is megerősítette. Hogy pénz és támogatás ezek után lesz-e, és főként, hogy mikor, az megint más kérdés.
December 5-ig kell elvégezniük a kötelező energetikai auditálást a magyarországi nagyvállalatoknak, ráadásul ezentúl ezt négyévente meg is kell majd ismételni. De ha jól csinálják, még spórolhatnak is vele.
Nem lesz magasabb, és a rotor átmérője is marad a gigantikus 154 méter, de azzal, hogy a generátor hatékonyabb lett, a német szélerőműépítő első számú óriásai egyenként 7.000 háztartásnak elegendő energiát képes termelni évente.
Van, aki az 1,7 millióba kerülő, teljes körű fűtéskorszerűsítéséhez várja a megítélt 650 ezer forintos állami támogatást, van, aki csak tényleg egy kazánt cserélne pályázati segítséggel, és van, aki úgy gondolta, hogy a legbiztosabb csak a saját erejére támaszkodni. Három kazáncserés történet – de csak az utolsó lakás tulajdonosa gondolja úgy, hogy azt kapta, amire számított. A fejlesztési minisztérium szerint azoknál megkezdődtek a kifizetések, akik már befejezték a kazáncserét.
Még mindig nem tudni, miből és mennyivel támogatja majd a kormány meglévő épületeink energetikai felújítását, jól lehet, az új uniós költségvetési ciklus már rég elkezdődött, és a kormány nemrég nagy összegű hitelt is felvett az Európai Beruházási Banktól. Az Energiaklub szerint ez nem tekinthető normális ügymenetnek.
Megtörni látszik a kormányzati csodafegyver, a rezsicsökkentés eddigi lendülete, holott Magyarországon a jövedelmekhez viszonyítva még mindig magasak az energiaköltségek. Az áram és gáz ára az EU tagállamai közül már tényleg nálunk az egyik legolcsóbb, ezért rezsicsökkentés tartalékai nem az árak további lefaragásában, hanem az energiahatékonyság ösztönzésében rejlenek.
Egy olyan amerikai startup vállalkozásba száll be az E.On, mely leginkább háztartási energiahatékonysági megoldásokat fejleszt. Az Enervee-t 3 éve alapították, a munkájuk lassan termőre fordul.
A görögöknek 9 millió forintnak megfelelő bírságot kellene fizetniük naponta, Magyarországnak nagyjából 5 millió forintot. Ma már közel 2 milliárdot perkálnánk le, ha élesedne a bírságról szóló határozat. Csak azért, mert a kormány nem fogadtatott el a parlamenttel egy energiahatékonysági jogszabályt. De ezúttal nem mi vagyunk a kisebb táborban, a bizottság csaknem az összes tagállamot megsorozta.
Nemsokára már elektromotort szerelnek be a repülőgépekbe, amelyek a felszálláskor és manőverezéskor óriási teljesítmény leadására képesek, és nagyon halkan dolgoznak, sok kerozint lehet velük megspórolni. A tengeri és szárazföldi szélturbinákról vagy a hibrid vonatok és autóbuszok fejlesztéséről szólva a Siemens világszerte jól ismert innovátornak számít. Az már kevésbé ismert, hogy a német cégóriásnál az elektromotoros repülés úttörői is ráfordultak a célegyenesre. A Brain Bar Budapestre érkező Dr. Frank Antont, a Siemens eAircraft részlegének ügyvezetőjét ezért kérdeztük meg arról is, milyen egy e-repülő.
Két paksi blokk termelését takaríthatnánk meg az EU szabályaival. De nekünk van saját megoldásunk: nem csinálunk semmit.
Az 50 százalékos támogatású programot két térségben a források kimerülése miatt kellett felfüggeszteni.
