Egyelőre nem veheti el a kormány a magyar lakosságtól azt a 90 milliárd forint energiahatékonysági támogatást, amely az uniós Környezeti és Energiahatékonyság Operatív Programban (KEHOP) rendelkezésre áll. Pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszter továbbra is nagyon szeretné.
Idén is milliók fogják az utcákat fűteni a fűtési szezonban, kevesen élnek ugyanis energiahatékonysági szempontból korszerű ingatlanban – derült ki a Kanuf Insulation és a Szeretlek Magyarország portál felméréséből.
A fűtési költségek akár 20 százalékát is megtakaríthatják a társasházak és lakásszövetkezetek a hővisszanyerős, automata üzemű szellőztetéssel, ami a fűtési szezon beköszöntével ismét központi témává vált a lakóközösségekben. A költség- és környezetkímélő légtechnikai fejlesztések a belső terek frisslevegő-ellátását és fűtését egyszerre képesek megvalósítani, ráadásul ma már a megújuló energiaforrások bevonásával még tovább csökkenthetőek az energiaköltségek. A friss, egészséges levegőről gondoskodó légtechnikai megoldásokra azért is van nagy szükség, mert ez a kérdés sajnos a Panelprogram és az önerőből megvalósított szigetelési munkálatok után megoldatlan maradt. Ez pedig előbb-utóbb egészségügyi és szerkezeti szempontból is komoly problémákhoz vezethet – emelik ki a Házfórum társasházszakmai fórum szakértői.
A rendelkezésre álló összegnél többet igényeltek az Otthon Melege programban, most azon dolgoznak, hogy legyen elég pénz.
Hétfőn reggel 8 órától lehet jelentkezni a családi házak államilag támogatott, energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésére, felújítására.
A vállalati fogyasztók néhány éve már a szabadpiacon is beszerezhetik a működésükhöz szükséges villamos energiát vagy földgázt, de nem igazán élnek a lehetőséggel, pedig előbbi díjának ötöde, utóbbinak harmada is megspórolható lenne egy felmérés szerint.
Amennyiben Brüsszel jóváhagyja a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) kormány által indítványozott módosítását, hárommillió korszerűtlen, energiapazarló magyarországi otthon felújítása beláthatatlan időre elhalasztódik. Egy tavaly decemberi felmérés azt mutatta, hogy a lakosság 94 százaléka tartja indokoltnak az otthon-energetikás pályázati, korszerűsítési támogatásokat.
A Századvég elnökének érdekeltsége van egy ESCO-cégben. A Századvég szerint érdemes az ESCO-cégekre fókuszálni az épületek energiahatékonyságának javításakor. Ez az igazi win-win helyzet.
A kormányzat új lakástámogatási rendszere olyan elemeket is tartalmaz, melyekkel a nagyobb energiahatékonyságú ingatlanok fejlesztését kívánja támogatni.
Az Orbán-kormány energiapolitikája annyira csak Paksra koncentrál, hogy elfelejtette lereagálni az utóbbi években megfigyelhető energiapiaci változásokat, melyek sürgős stratégiai újratervezésért kiáltanak - mondta a hvg.hu-nak Kaderják Péter, a Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) igazgatója, aki szerint elkerülhetetlennek látszik, hogy Paks II. megvalósítására uniós közbeszerzést írjanak ki, és piaci alapon megmérjék, megéri-e.
A parlamentben a fideszes többségű és vezetésű gazdasági bizottság mai ülésén napirendre sem kerülhetett a lakossági gáz-, áram-, és távhőárak drasztikus csökkentléséről szóló vita - amit a szocialisták a világpiaci árak esése okán megtárgyalásra terjesztettek elő. A fideszes honatyák a lakossági energiahatékonysági projektek támogatásáról sem akartak beszélni.
Miközben a vagyonnyilatkozatok idén is tudtak meglepetésekkel szolgálni, a politikusok már a mentegetőzést sem sietik el. Miközben a csok Lázár János megfogalmazásában “a kormány csókja” lett, a főminiszterre Brüsszelből olvastak oltári hazugságot. Sanszos, hogy lőttek a magyar cafeteriának, és február végén az Európai Bizottság felmossa a padlót a magyar kormánnyal. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A magyarországi lakások az uniós átlagnál tizedével több energiát fogyasztanak négyzetméterenként. A sor hátuljánál nagyobb baj, hogy bár a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy mit és hogyan kellene szigetelni, de kiszámítható, átlátható és folyamatos projekttámogatási keretek híján nincs miből az energiahatékonyság növelésébe fogniuk. Ez derült ki egy friss felmérésből.
Több mint 15 éve foglalkozik energetikával, ebből öt éve a Nemzetközi Energia Ügynökségnél tölt be különböző posztokat Varró László, akit Párizsban most a szervezet megmondóemberének választottak. Eddig is megmondta a magáét a magyar energetika kérdéseiről, hiányosságairól.
Lázár János korábbi állításaival szemben az Európai Unió kifejezetten a lakossági épületek energiahatékonyságának növelésére biztosítana forrásokat, ami az eredeti szándék szerint ötvenezer lakás modernizálását tenné lehetővé. A kormány azonban közintézmények felújítására fordítaná a keretet, ráadásul azt mondták, hogy a lakossági felhasználást külön kérvényezni kellene Brüsszelnél, de ez nem volt így Brüsszel szerint.
Széles Gábor után egy újabb meg nem értett magyar feltaláló került elő. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei híroldal szerint ő a magyar, egészen pontosan a “szatmári Tesla”.
Mivel most szinte minden háztartási eszköz "A" besorolású – és a további + jelzésekkel (A+, A++, A+++) együtt ez nem igazán segít eligazodni a vásárlásban –, ezért új jelzésrendszert vezetnek be az Európai Unióban. Apróságnak tűnik, de az áramszámla szempontjából éves szinten már nagyon nem mindegy, mennyit fogyaszt egy-egy gépünk.
Nem jól volt feltüntetve az energiahatékonysági besorolása több ellenőrzött lámpatestnek sem.
Szemléletformáló, országos szakmai rendezvénysorozatot indít a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) az energiahatékonysági ágazatban tevékenykedő hat vállalattal.
A német Siemens új mérőrendszert konstruált, aminek a legfőbb erőssége, hogy átláthatóvá teszi az energiafogyasztást.
