Napelemparkot telepít a nyíregyházi Lego-gyár
Energiafelhasználásuk 40-50 százalékát is fedezni tudják majd a gyártórészleg mellé kerülő napelemekből.
Energiafelhasználásuk 40-50 százalékát is fedezni tudják majd a gyártórészleg mellé kerülő napelemekből.
A vezérelhető világítás és kapcsolás az okosotthon alapja. Intelligens kapcsolókkal számos új kényelmi és takarékos funkció beépíthető a lakásba.
Az újrahasznosítható és lebomló anyagokból készülő új díszek energiafogyasztása 40 százalékkal alacsonyabb, mint a korábbiaké.
Az épületek energiahatékonyságának javításával, a legkárosabb vegyi anyagok felhasználásának csökkentésével és jelentős mértékű metánkibocsátás-csökkentéssel javítaná az Európai Bizottság a kontinens klímáját. Az európai zöld megállapodáshoz szükséges források sorsa azonban egyelőre a tagállamok kezében van. Magyarország pedig olyan célokat tűz ki, amelyek teljesítése nem jelent túlzott erőfeszítést.
A hitelfelvételnél azonban figyelni kell: hiába lesz valakinek az idén készen a háza, ha most szeretne hitelt felvenni rá, már a 2021-től érvényes energetikai előírásoknak kell a terveknek megfelelnie
Az elmúlt két évben harmadával nőttek az ingatlanárak országszerte.
Ahol kevesebb volt a karbonlábnyom, ott a felnőttek helyben dolgoztak és a gyerekek is a környéken jártak iskolába.
Kimarad a kormány energiahatékonysági programjából 1,4 millió vidéki családi- és társasház felújításának támogatása, mert a kormány szerint azoknak többe kerülne a felújításuk, mint amennyit érnek.
Hőszabályozó, energiát megtakarító, a szennyező anyagokat felfaló és a szén-dioxid-kibocsátás csökkenését segítő falfestékeket fejlesztettek ki kutatók.
A kölcsönök kamatkedvezményével serkentené energiahatékony ingatlanok építését és vásárlását a jegybank. Ez első ránézésre ígéretesnek tűnik, ám a kedvezmény mértéke valójában nem oszt, nem szoroz. Siralmas állapotban vannak a lakásaink.
Körforgásos gazdaság, vertikális gazdálkodás, húsmentesség és hulladék nélküli élet – néhány olyan kifejezés, amelyet néhány éve még nem ismertünk, ma pedig már egyre inkább meghatározzák az egész életünket. Mi jöhet még?
A magyar lakosság igen nagy része szerint be kellene tiltani az eldobható szatyrokat, nem kevesen pedig a környezetszennyező autókat is kivezettetnék a magyar utakról. Érdekes kutatásról jött hír.
Télen sok szó esik a levegő szennyezettségéről, a szmogról, a szálló por mennyiségéről, nyáron a pedig a pollenek keserítik meg sok ember életét. Hihetnénk talán, hogy otthon, a lakásunk biztonságában ezek a szennyező anyagok nem fenyegetnek bennünket. Sajnos a valóság azonban más.
2050-re a világ népességének kétharmada él majd városokban, ezért döntő fontosságú lesz az épületek energiahatékonysága. Az Egyesült Államoktól kezdve Dél-Amerikán és Dél-Afrikán át Nyugat-Európáig számos nagyvárosban már alapkövetelmény a szén-dioxid-kibocsátás és az energialábnyom csökkentése, sőt, van ahol az új épületeknek kötelező áramot termelniük.
Van hatékonyabb módja is a spórolásnak, mint energiatakarékosabbra cserélni a háztartási gépeket. Sőt, egy új kutatás szerint úgy tűnik, a csere kifejezetten nem éri meg.
Az ökoházak világában mindenki azt gondolja, hogy energiát spórolni csak komoly beruházással lehet, pedig minimális ráfordítással is sokat tehetünk az olcsóbb és hatékonyabb háztartásért. Milyen lehetőségeink vannak tízezres, százezres esetleg milliós nagyságrendben? Ezeket gyűjtöttük össze.
Franciaországban ezen a héten kezdték kiküldeni a legszegényebb háztartásoknak az un. energia-csekket, amely a villany-, a fűtés -, a gázszámla befizetésekor vagy bármilyen, az energiatakarékosságot szolgáló beruházás finanszírozásakor felhasználható. A francia adóhivatal a hivatalos jövedelmi bevallások alapján automatikusan küldi a csekkeket.
A Dél-Kínai Műszaki Egyetemen olyan rendszert fejlesztettek ki, amely nemcsak kívül tartja a hőt, de még elektromos áramot is képes termelni.
Vajon mire megy majd a pénz?