Mégsem vezették be az új lakóépületeket érintő energiafelhasználás jelentős csökkentésére vonatkozó előírást, és enyhült a megújulók kötelezően 25 százalékos részesedésére vonatkozó szabály is. Nem csoda, hogy nem csökken a hazai lakások energiafogyasztása.
Az iparhoz mérten is meglepően magas a lakosság által felhasznált energia aránya Magyarországon, a családi házak például az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyasztanak.
Szigorúbb szabályozás vonatkozik majd a háztartási gépek energiafogyasztásának feltüntetésére.
Jövő hét pénteken vegyen fel vastag pulóvert, és tekerje csak egy kicsivel lejjebb a fűtést.
Energiafelhasználásuk 40-50 százalékát is fedezni tudják majd a gyártórészleg mellé kerülő napelemekből.
A vezérelhető világítás és kapcsolás az okosotthon alapja. Intelligens kapcsolókkal számos új kényelmi és takarékos funkció beépíthető a lakásba.
Az újrahasznosítható és lebomló anyagokból készülő új díszek energiafogyasztása 40 százalékkal alacsonyabb, mint a korábbiaké.
Az épületek energiahatékonyságának javításával, a legkárosabb vegyi anyagok felhasználásának csökkentésével és jelentős mértékű metánkibocsátás-csökkentéssel javítaná az Európai Bizottság a kontinens klímáját. Az európai zöld megállapodáshoz szükséges források sorsa azonban egyelőre a tagállamok kezében van. Magyarország pedig olyan célokat tűz ki, amelyek teljesítése nem jelent túlzott erőfeszítést.
A hitelfelvételnél azonban figyelni kell: hiába lesz valakinek az idén készen a háza, ha most szeretne hitelt felvenni rá, már a 2021-től érvényes energetikai előírásoknak kell a terveknek megfelelnie
Az elmúlt két évben harmadával nőttek az ingatlanárak országszerte.
Ahol kevesebb volt a karbonlábnyom, ott a felnőttek helyben dolgoztak és a gyerekek is a környéken jártak iskolába.
Kimarad a kormány energiahatékonysági programjából 1,4 millió vidéki családi- és társasház felújításának támogatása, mert a kormány szerint azoknak többe kerülne a felújításuk, mint amennyit érnek.
Hőszabályozó, energiát megtakarító, a szennyező anyagokat felfaló és a szén-dioxid-kibocsátás csökkenését segítő falfestékeket fejlesztettek ki kutatók.
A kölcsönök kamatkedvezményével serkentené energiahatékony ingatlanok építését és vásárlását a jegybank. Ez első ránézésre ígéretesnek tűnik, ám a kedvezmény mértéke valójában nem oszt, nem szoroz. Siralmas állapotban vannak a lakásaink.
Körforgásos gazdaság, vertikális gazdálkodás, húsmentesség és hulladék nélküli élet – néhány olyan kifejezés, amelyet néhány éve még nem ismertünk, ma pedig már egyre inkább meghatározzák az egész életünket. Mi jöhet még?
A magyar lakosság igen nagy része szerint be kellene tiltani az eldobható szatyrokat, nem kevesen pedig a környezetszennyező autókat is kivezettetnék a magyar utakról. Érdekes kutatásról jött hír.
Télen sok szó esik a levegő szennyezettségéről, a szmogról, a szálló por mennyiségéről, nyáron a pedig a pollenek keserítik meg sok ember életét. Hihetnénk talán, hogy otthon, a lakásunk biztonságában ezek a szennyező anyagok nem fenyegetnek bennünket. Sajnos a valóság azonban más.
2050-re a világ népességének kétharmada él majd városokban, ezért döntő fontosságú lesz az épületek energiahatékonysága. Az Egyesült Államoktól kezdve Dél-Amerikán és Dél-Afrikán át Nyugat-Európáig számos nagyvárosban már alapkövetelmény a szén-dioxid-kibocsátás és az energialábnyom csökkentése, sőt, van ahol az új épületeknek kötelező áramot termelniük.
Van hatékonyabb módja is a spórolásnak, mint energiatakarékosabbra cserélni a háztartási gépeket. Sőt, egy új kutatás szerint úgy tűnik, a csere kifejezetten nem éri meg.
