Az energiaszegénység elleni küzdelem az energiahatékonyság javítását is előmozdíthatja. Hogyan fordítható kézzelfogható segítséggé a vállalatok társadalmi felelősségvállalása? Mitől alakul át egy egyszeri támogatás tartós kapcsolattá? Léteznek-e céges szintű szívügyek? Ezeket a kérdéseket járja körül vendégszerzőnk, az ALTEO fenntarthatósági igazgatója.
Az Eurostat adatai szerint az EU-ban több mint 20 millióval több nő él a szegénységi küszöb alatt, mint férfi, a megfizethető energiaforrásokhoz való hozzáférés hiánya miatt. Az Európai Bizottság szerint „az energiaszegénység Európa-szerte széles körben elterjedt probléma, mivel 50-125 millió ember nem engedheti meg magának a megfelelő beltéri hőkomfortot”.
Szerdán mutatják be részletesen a RePower Europe nevű, legújabb uniós klímacsomagot, melyet közvetlenül az orosz–ukrán háború miatt állítottak össze. A korábban közölt ízelítő alapján nem lesz benne hangsúlyos az épületek energiahatékonysági felújítása, pedig a MEHI szerint annak felpörgetésével sokkal gyorsabban elköszönhetne a kontinens az orosz energiahordozóktól.
Lutri, hogy a jelenlegi szabályozás mellett hosszabb távon nem kerül-e többe egy napelemekkel és hőszivattyúkkal ellátott épület fenntartása, mint ha valaki bele sem vág a beruházásba. A civil segítők egyelőre vizsgálják, merjék-e ösztönözni a szegényebb családok pályázatát a napelemes támogatásra. Ez intő jel a vagányabb középosztálybeliek számára is. Interjú a Habitat for Humanity Magyarország energiaszegénység-szakértőjével, Feldmár Nórával.
A 2008-as válság után több mint egy évtizeddel elkezdett csökkenni azoknak a szegényeknek az aránya, akik szinte minden pénzüket a lakhatásra költik, ám ekkor beütött az újabb krízis. Az MNB arra odafigyel, hogy ne lehessen kockázatos lakáshitelt felvenni annyira könnyen, úgyhogy sokan már személyi hitelből fizetik a lakást vagy épp a lakásbérlés kéthavi kaucióját. Ezekkel a témákkal is foglalkozik a Habitat for Humanity Magyarország 2020-as lakhatási jelentése, amelyet hétfő este mutattak be.
Sok magyar településen a szegények télen kénytelenek bármit és mindent eltüzelni, ezért nagyon magas a légszennyezettség.
Megoldás az energiaszegénységre nincs.
Az energiaszegénység mocsaras terület, a mentés állami beavatkozást is igényel – ezt Németországtól Skóciáig egy sor uniós államban evidenciaként kezelik. Itthon csak a rezsicsökkentés téma, és az sem tisztázott, hogy a kezelés szociális vagy energetikai kérdés-e inkább. Az Energiaklub most zárult „Csekkcsökkentő” programjának dilemmáiról a téma két kulcsfiguráját, Fülöp Orsolyát és Király Zsuzsannát kérdeztük.
A hazai háztartások 10 százaléka él energiaszegénységben Magyarországon, azaz fordítja összjövedelmének legalább 34 százalékát évente energiaszámlái fizetésére. Itthon a probléma elsősorban a vidéken, családi házban élő és gázzal fűtő embereket érinti.
