Míg a nettó jövedelem 44 százalékkal nőtt 2010 és 2018 között, a lakásárak 128 százalékkal emelkedtek Budapesten. A válság pedig újabb problémákat okozhat nem csak a fővárosban, hanem az egész országban – ezt mutatta be a Habitat for Humanity Magyarország 2020-as jelentése a lakhatási szegénységről.

A magyar háztartások legszegényebb ötödének közel a 15 százaléka az összes jövedelme több, mint 40 százalékát költötte 2019-ben a lakhatásra – áll a jelentésben. Ez jókora javulás a korábbi évekhez képest, de nagyjából eddig tartott, hogy a 2008-as válság okozta károk csillapodjanak, most pedig itt az újabb recesszió. Márpedig ahhoz, hogy valaki spórolni tudjon, egy korábbi felmérés szerint 45 százaléknál előfordult már, hogy kevesebbet költött alapvető élelmiszerre, 17 százalék a rezsit, 8 százalék pedig a banki törlesztést fizette csúszva.

A válság leküzdésének egyik kívánatos eszköze a jegybank szerint a hitelfelvétel, ennek megfelelően például jelentősen csökkentették az újonnan felvett kölcsönök kamatait. A hitelezés növekedésnek is indult az elmúlt hónapokban. Ez a középosztály számára valóban segítséget jelenthet, hogy áthidalják a nehezebb időszakot, a szegényeknél viszont adósságspirált indíthat el.

A társadalom legszegényebb ötöde a jövedelme 38, a második legszegényebb ötöd pedig a 20,2 százalékát költi el a hitelek törlesztésére.

Érdemes ezen a ponton kiemelni: tűnhet úgy, hogy itt csak egy kisebb réteg problémáiról van szó, de mivel társadalmi ötödökkel számolnak, ez nagyjából 2-2 millió embert jelent. Sőt, valószínűleg még többet, mert jellemzően a legszegényebb háztartásokban többen élnek.

Máté Péter

A Magyar Nemzeti Bank szigorúbb hitelfelvételi szabályokat vezetett be a lakáshiteleknél, ami pozitív fejlemény, csakhogy sok olyan ember, aki így nem kapna lakáshitelt, személyi hitelt vesz fel – idézték az MNB felmérését. A személyi kölcsönök a válság utáni hitelezés új, potenciálisan kockázatos szegmensét jelenthetik:

a nem teljesítő személyi kölcsönök 76 százaléka már 2016 után folyósított hitel.

A jelentés megfizethetőséggel foglalkozó részében ehhez még azt tették hozzá: most azok költik a legtöbbet a lakhatásukra, akik lakást bérelnek, főleg a kéthavi kauciót oldják meg sokan hitelből. A hiteltörlesztési moratórium természetesen rövid távon kezeli a problémákat, de amint vége lesz a moratóriumnak, újra törlesztési nehézségek jöhetnek – különösen, hogy a frissen felvett hitelek alacsony kamata is növekedhet 2021-től. Idén augusztusi felmérések alapján a koronavírus-járvány miatt a munkavállalók közel harmadának csökkent a jövedelme, ugyanakkor a magyar háztartások csupán felének van két hónapra elegendő tartaléka – olvasható a jelentésben.

Az, hogy nincs elég pénz a lakhatásra, az energiaszegénységben is jelentkezik. Magyarországon a háztartások legalább 10 százaléka biztosan energiaszegénységben él, és ez még az optimistább becslés. A legsérülékenyebb csoportok az egyedülálló idősek, a munkanélküliek, a nagycsaládosok és az egyszülős családok. Az ország legszegényebb egyötöde a jövedelme 15 százalékát energiára költi el.

Stiller Ákos

Rezsicsökkentés – mondja erre a kormány. Ami valóban számít az alsó középosztálynak, de a legalsó jövedelmi ötödben a háztartások közel 40 százaléka kizárólag szilárd tüzelővel fűt. A városokra jellemző távhő így csak a harmadik leggyakoribb fűtési technika, többen fűtenek fával, szénnel vagy brikettel (az első helyen a gáz áll). Márpedig a szilárd tüzelő ára folyamatosan emelkedik. Ugyan az 5 ezer főnél kisebb települések önkormányzatai pályázhatnak a szociális tüzelőanyag-támogatási programra, de az elosztás méltányos módja megkérdőjelezhető – áll a jelentésben.

Az idei lakhatási jelentés külön fejezetben tér ki a fogyatékos emberek problémáira. Jellemző probléma a körükben, hogy sokan nem tudnak a szüleiktől elköltözni akkor sem, ha nem szorulnak fizikai ellátásra, ahogy az sem ritka, hogy olyan körülmények közé kényszerülnek, hogy a saját otthonuk elhagyása is problémás. Akadálymentesítésre lehet támogatást kérni, csakhogy ez közel sem elég. A Habitat az OTP Banktól kapott adatokat: 2010 és 2020 között 21 799 támogatási igénylés érkezett, és ugyan ezek nagy többségét jóváhagyták, de ez is azt jelenti, hogy az érintettek kevesebb mint 1 százaléka tud állami támogatással javítani az otthona akadálymentességén. A megítélt összeg átlagosan 196 ezer forint volt, ami nem elég a legtöbb akadálymentesítési munkához.

Fazekas István

A költségvetésben a lakhatási támogatások között 11-szer több pénz jutott nem rászorultsági alapon célzottakra, mint a rászorultakon segítőkre – olvasható a jelentésben. A kormányon belül pedig igazán nincs gazdája a feladatnak: a lakhatás ügye most hivatalosan a Pénzügyminisztériumhoz tartozik, de valójában a Miniszterelnökség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Belügyminisztérium között szétdarabolták a feladatokat, újabban pedig már Novák Katalin tárca nélküli miniszter feladatai közé is odakerült a téma.