Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Június végéig kellett volna leadni egy szociális klímatervet, ez nem sikerült. A pénz nem úszott el, de a csúszó programot a szegények pénztárcája meg fogja érezni.
A magyar kormánynak június 30-ig kellett volna a szociális klímatervet elkészítenie, hogy megkaphasson 1200 milliárd forintnyi uniós forrást a legszegényebbek megsegítésére, de az Európai Bizottság szóvivője a Népszavának megerősítette, hogy a kabinet eddig ezt nem tette meg.
Az EU Szociális Klímaalapja jövő év januártól segítené azokat, akikre a fosszilis tüzelőanyagokról való leválás a legnagyobb költséget terheli, az alap uniós szinten mintegy 65 milliárd euró értékben nyújtana segítséget. Az összeget a szén-dioxid-kvóták eladásának egy részéből finanszíroznák. Magyarországon például a régi épületek, a több százezer Kádár-kocka szigetelésére és felújítására lehetne egy tervet készíteni.
A tervről – az uniós elvárások ellenére –, eddig a kormány részéről nem konzultáltak az érintettekkel, és a Bizottsághoz nem érkezett meg a magyar szociális klímaterv sem. A késéssel azonban önmagában nem esünk el a pénztől, csak a program megvalósítása fog késni. Ebben az ügyben eddig csak Svédország készítette el a időre a tervét.
Ez a program azért fontos, mert 2027 januárjától kibővítik az úgynevezett Emissziókereskedelmi Rendszert (ETS2), azaz az eddigi, iparági adók után az épületek és a közlekedés szén-dioxid-kibocsátását is, kvázi megadóztatnák, vagyis a következő években biztosan drágulni fog a rezsi. Ezzel az EU a lakossági kibocsátás csökkentését akarja elérni, ugyanis csak az ipari kibocsátás csökkentésével nem lehet elérni a klímacélokat. A sokkok elkerülése miatt fokozatosan drágítanák a lakások fűtésének és hűtésének az árát is, ahogy a benzines és dízeles közlekedés költségeit is.
A fent említett tervezet időre való leadása azért lett volna fontos, hogy már 2026-ban elkezdődhessenek a támogatási programok, hogy mire 2027-től életbe lép a rendszer – először még alacsonyabb extra költségekkel –, addigra már érezzék a rászorulók a támogatás hatását. A végső tervek leadása után legalább öt hónapra van szükség az értékeléshez.
Az Energiaügyi Minisztérium a Népszavával közölte, hogy élni kíván a lehetőséggel, de a tagállamok akár később is benyújthatják a tervüket, a határidő elmulasztásához semmiféle közvetlen szankció nem kapcsolódik.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Orbán Balázs egész Magyarország nevében óhajtotta ezt, és azzal biztatott, hogy Varga Juditnak sikerült.