Részleteket árult el a Budapest-bérlet körüli főváros-minisztérium megállapodásról a főpolgármester. A szabályok kidolgozása még várat magára, de néhány dolog már biztos: a diákoknak szánt BKK-bérletnek vége, csak a bérletekre vonatkozik a felek megállapodása, a napijegyekre nem, és férőhely-kilométer alapon fog osztozkodni a közös bevételeken az állam és a főváros.
"Nem fordulhat elő, hogy elrontsunk egy településképet" – mondta a hvg360-nak Lánszki Regő államtitkár, országos főépítész a Rákosrendezőre tervezett, maxi-Dubaj néven elhíresült beruházással kapcsolatban. Az államtitkár szerint nem jó út, hogy a főváros photoshoppolt képekkel kelt félelmet, és azt mondja, egy épületnél nem önmagában a magassága számít, hanem az, hogyan illeszkedik a környezetébe. Az államtitkár szigorú ellenőrzést ígért, és azt mondta, a beruházó nem tudja majd lenyomni őket. De milyen lesz Budapest 100-150 év múlva? Interjú.
A miniszter bizalmi embere szerint az állami vasúttársaság jelen formájában nem tud tovább működni.
Csak úgy érné meg megszüntetni a Budapest-bérletet jelenlegi formájában, ha az állam semmit nem fizetne a fővárosnak a törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítéséért – írják.
Határozatlan időre szól a BKK, a Volán és a MÁV december végi megállapodása a Budapest-bérletekről. Az RTL Híradó birtokába került dokumentumban nincs utalás arra, hogy március 1-je után nem lesznek használhatók a BKK bérletei a HÉV-ekre, Volánbuszokra és vonatokra.
„Van egy működő rendszer, ez minden szolgáltatónak jó, minden utasnak jó, mindenkinek jó, Lázár Jánosnak lehet, hogy nem jó” – mondta a főpolgármester.
Korábban arról szóltak a hírek, hogy minden marad a régiben 2024-ben is, ám ez csak az év első két hónapjára igaz.
A főpolgármester „felfoghatatlan szakmai, politikai botorságnak” nevezte, hogy Lázár János minisztériuma szétszedné a budapesti közlekedés integrációját.
A főpolgármester kifakadt azon, hogy lehet, hogy jövőre fizetni kell Budapesten belül is a Volánbusz, a HÉV és az agglomerációs vonalakon közlekedő járatokért is.
Egy elszámolási vita miatt a közlekedési minisztérium kivágná a fővárosból a település határán belül közlekedő vonatokat, HÉV-eket, Volán-buszokat. A minisztérium a fővárosnak adott – amúgy is nagyon kevés – támogatást is felülvizsgálja.
Ennyit kínálnak a 24.h szerint Strabag 6 százaléknyi tulajdonrészéért, amivel kétharmad fölé nőne a magyar tulajdonrész.
A szentendrei HÉV-en reggel és délután több szerelvény lesz, de amikor nem utaznak annyian, kevesebbet fognak indítani. A ráckevei vonalról viszont a reggeli és a délutáni órákból is eltűnik majd egy-egy járat, vagy kisebb szerelvény érkezik – közölte a hvg.hu megkeresésére a MÁV.
Már tárgyalnak egy ingatlanbefektetővel, de még nincs döntés arról, hogy lesz-e toronyház a területen. Lázár egyelőre nem nevezte meg, csak körülírta, hogy dubaji beruházó jöhet Magyarországra.
Kedden kora reggel hosszú évek után újraindult a Szeged és Szabadka közötti vasúti személyszállítás. Lázár Jánossal ültünk az első vonaton, akit kérdeztük például a további vasútfejlesztési terveiről is, de a miniszter elárulta azt is, hogy miért készpénzpárti annyira, hogy még akár egy mi hazánkos alkotmánymódosítást is támogatna.
Vajon akkor is egészséges sétáról posztolna a Lánchídon, ha mellette a dugóban pöfögnének az autók?
A civilek és a természetvédők sem értik, mi történt, hiszen a vesztett perek után a minisztérium is csökkentett beruházásra tett ígéretet.
Korábban a település polgármestere azt állította, hogy felüljáró és autós pihenő lesz a határátkelőnél.
Felmondott egy sor, a Modern Városok Programja keretein belül a nagyvárosokkal kötött megállapodást a kormány, de Lázár Jánosnak megengedik, hogy felülbírálja a döntéseket. Az eddig fel nem használt összegeket vissza kell fizetni az államkasszába.
Lázár János szerint 40 év elmaradottság után igyekeznek polgári országot építeni, amely nem könnyű, a közlekedéssel kapcsolatban pedig eddig az autópályák és a Volán-fejlesztések kerültek előtérbe, de most itt az ideje a kötöttpályás beruházásoknak. 16 milliárd euróról tárgyal csütörtökön a kormány.
Az építési miniszter már a 2022-es választások után ígéretet tett arra, hogy a beruházások csúcsán ő maga fog állni, a most életbe lépő jogszabály szerint az önkormányzatok puszta jóindulatból kaphatják vissza a tárcától a saját fejlesztéseik menedzsmentjét.
