Sajtótájékoztatót tartott hétfőn Lázár János építési és közlekedési miniszter, miután november végén a sajtóban kiszivárgott, hogy a rákosrendezői városrészt egy dubaji befektetővel gondolná újra a kormány. A befektető a hírek szerint felhőkarcolókat akar a területre. Lázár egyelőre azonban a konkrét tervekről alig mondott valamit. Mint mondta, mióta az ország csatlakozott az Európai Unióhoz, azóta a főváros fejlődött a legtöbbet, a kormányban azonban teljes egyetértés van azzal kapcsolatban, hogy az ország további fejlődéséhez a főváros fejlesztésére is szükség van.

Reviczky Zsolt

Gyakorlatilag millenniumi fejlesztésben gondolkodnak, új városközpontot húznának fel, derült ki Lázár szavaiból. A miniszter közvetlenül Orbán Viktortól kapta a feladatot, hogy foglalkozzon az 1,3 millió négyzetméteres területtel, amelynek csupán egy részét fogja beépíteni az a befektető, akit ő egyelőre még nem nevezett meg.

Lázár azt mondta, a beruházás volumene hatalmas, világszintű projektről van szó, lapunk kérdésére pedig elárulta, egy olyan befektetőről van szó, amelynek nincs szüksége a magyar állam támogatására, ugyanis „velünk ellentétben neki van pénze”. Mint mondta, a beruházó nem a pénzért, hanem a lehetőségért választhatja Magyarországot. A nemzetközi befektetőtől azt várják, hogy minimum ötmilliárd euró értékben végezzen beruházást, de ez nem azt jelenti, hogy állami pénz ne menne majd a Rákosrendezőbe. Egyelőre azonban még nincs megállapodás, Lázár szerint az legkorábban fél év múlva lehet.

Az államnak ugyanis Lázár elmondása szerint van dolga a területtel. Ilyen, hogy egymilliárd forintból a vasúti pályát helyben meg kell újítaniuk, modernizálniuk kell az autós és biciklis közlekedést, mindezek előtt azonban húszmilliárd forint értékben mentesíteni kell a területet. A terület jelenleg állami kézben, valamint a MÁV tulajdonában van, és Lázár szerint súlyosan szennyezett, így lesz dolguk a kármentesítéssel.

Fazekas István

A miniszter azonban egy szót sem szólt arról, ami a beruházással kapcsolatban a legnagyobb port kavarta: az esetleges felhőkarcolókról. Mint mondta, az Újbudán felépült Mol-tornyot továbbra is „tájsebnek” és „ősbűnnek” tartja. Az álláspontja pedig nem változott, de kizárólag a Mol-tornyot kritizálta, arról nem beszélt, hogy a pesti oldalon jöhet-e toronyház. Azonban emlékeztetett: Pesten a jelenlegi építési törvény szerint csupán kilencven méteres épületeket lehet felhúzni.

A miniszter kiemelte: először a területet rendezik, jön a megállapodás a beruházóval, majd csak ezután fog tárgyalni a XIII. és a XIV. kerületek, valamint a főváros vezetőivel. Vagyis szinte borítékolhatóan csak a jövő évi önkormányzati választások után. Lázár erre külön ki is tért: azt mondta, lesz helyi népszavazás a kérdésben, önkormányzati választásnak hívják majd azt.

Beszélt arról is, hogy a beruházással együtt jönni fog egy közösségi közlekedési felújítás is: valóban tervezik a kisföldalatti meghosszabbítását, de belengette, hogy jöhet egy olyan vasúti fejlesztés is, ami az új városközpontot a ferihegyi repülőtérrel köti majd össze, de jelentős zöldfelületet, lakásokat és kulturális központokat is ígért.

Korábbi szivárgások

A projektről elsőként a VSquare oknyomozó portál hírlevele számolt be, ebben a hírlevélben pedig már említették, hogy egy dubaji üzletemberrel tárgyal a kormány arról, hogy a 220-240 méter magas felhőkarcolót építsen a Rákosrendező vasútállomás közelébe. A kormánynál az ötlettel pedig egy olyan üzletember jelentkezett be, aki korábban vitt már hasonló szintű építkezést: Mohamed Alabbar építette a világ legmagasabb épületét, a Dubajban álló 828 méteres Burdzs Kalifát.

A Burdzs Kalifa

AFP / Salif Seref

Az pedig szintén a VSquare hírleveléből derült ki, hogy Alabbar cége, az Emaar Properties nem csupán egy toronyházat húzna fel, hanem egy egész „mini-Dubajt” álmodtak Rákosrendezőre. A terület jelenleg a MÁV és a magyar állam tulajdonában van, az új komplexum ide épülne, irodákkal, luxuslakásokkal. A Telex később arról írt, hogy több minisztérium előterjesztése alapján már az október 25-i kormányülésen is felmerült a téma, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő pedig már vizsgálta az arab üzletember cégének terveit.

A rákosrendezői mini-Dubaj terveiről azonban a kormány korábban sem a XIII., sem a XIV. kerületeket nem tájékoztatta, de elfelejtettek szólni a Fővárosi Önkormányzatnak is.

A Telex november végén építőipari forrásaira hivatkozva arról írt, hogy a rákosrendezői terület fejlesztése régóta napirenden van, arról pedig a szakmabeliek is tudtak, hogy a terület hasznosítására készült egy pályázat, viszont annak állapotáról a mini-Dubaj terveinek kiszivárgásáig nem tudtak a szakemberek. A magyar ingatlanfejlesztők egyik tippje viszont bejött a rákosrendezői fejlesztésekkel kapcsolatban: azt gondolták, akkora léptékről van szó, amit már nem magyarok fognak csinálni.

A lap később megszerezte a beruházás konkrét terveit is, amikből kiderült, hogy az egész projekt

nagyjából 1900 milliárd forintba kerülne.

A tervek szerint pedig Rákosrendező nagy része már nem sokáig maradna a MÁV és az állam tulajdonában: a Telex szerint a minisztériumok arra tettek javaslatot, hogy egy, a dubajiak által kijelölt cég versenyeztetés nélkül, viszont piaci áron vásárolja meg azt. Az előterjesztésben, ami alapján a kormány október 25-én tárgyalta a kérdést, nem szerepelt, hogy mennyit érhet a terület, a független szakértői jelentést november közepére várták.

MTVA / Róka László

Az araboknak eladandó terület méretét 69,3 hektárra becsülték.

A kormány azonban az előterjesztés szerint több vállalást is tenne a beruházás Budapestre csábításáért. Ilyen, hogy közel 155 milliárd forintból megépítenék a Nagy Lajos Király útját és a Szegedi utat összekötő felüljárót, 145 milliárdból átépítenék a rákosrendezői vonatvágányokat és magát a vonatmegállót, 22 milliárdból bringás és gyalogos utakat húznának fel a Rákos-patak mellett, valamint

meghosszabbítanák az 1-es metrót, egészen a körvasútig.

A korábban bemutatott tervek szerint mindezen fejlesztéseket az állam konkrétan azzal a fővárossal csináltatná meg, akiket nem is tájékoztattak arról, hogy érkezik a projekt. Az külön pikáns, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak szinte biztosan nincs 300 milliárd forintja arra, hogy ezeket a fejlesztéseket meg is valósítsák.

Minderről pedig folyamatosak a tárgyalások az állam, Dubaj és az Emaar Properties között. Mohamed Alabbar májusban járt az ügyben Budapesten, szeptember végén Orbán Viktor Belgrádban találkozott Khaled bin Mohamed bin Zayed Al Nahyan emirátusi koronaherceggel, október 26-án pedig Gulyás Gergely tárgyalt Dubajban az Egyesült Arab Emírség fejlesztési miniszterével.

A projektnek az októberi előterjesztés szerint egy, az állam és az egyesült Arab Emírségek közötti államközi szerződés ágyazna meg.

Régi tervek

Korábban a Fürjes Balázs vezette Budapest Fejlesztési Központ (BFK) foglalkozott a rákosrendezői fejlesztések kérdésével. Vitézy Dávid, a BFK másik, korábbi vezetője arról írt 2022-ben, hogy hidat építenének Rákosrendezőre, hogy ezzel is jobban kössék össze Angyalföldet Zuglóval, valamint hogy így tegyék autómentessé a Városligetet. Vitézy akkori posztja szerint egy ilyen híd építése az ’50-es évek óta szerepelt a fővárosi fejlesztési tervek között. A BFK 2020-ban meg is kapta a feladatot, hogy tervezzék meg a hidat.

A 2022-es kormányalakítás után Vitézyt ugyan beemelték a kormányba Palkovics László államtitkáraként, de ahogy Palkovics sem maradt sokáig miniszter, úgy Vitézy sem államtitkár. A BFK-t beszántották, a központ terveinek nagyrészéből, így a rákosrendezői hídból sem lett semmi. Egészen eddig, a kormány tervei ugyanis kísértetiesen hasonlítanak azokra az ötletekre, amiket Vitézyék anno kidolgoztak.

A hangzatos tervekből azonban egyelőre nem biztos, hogy megvalósul bármi is. Az már a november közepén kiszivárgott tervekből is látszott, hogy az arab építkezések 2024 és 2030 között zajlanának, azonban van olyan forgatókönyv is, amely szerint akár 2032-ig is kinyúlhat a fejlesztés. Közel tíz év alatt pedig még bármi történhet. Akár az is, hogy Lázár János még egyszer átszalad a fejlesztések listáján és ráüti Rákosrendezőre is, amit korábban a Városmajorra: „nem, soha!”.