Az elszálló építési költségek mellett a rozsdaövezeti beruházások áfakedvezménye segíthet bevinni az árakat a megfizethetőség szintje alá. Ám a számos előírás alól mentesített és az önkormányzatok alól kivont lakóparki, irodaházi projektek még komoly településszervezési problémákat okozhatnak.
Ukrajnában a férfiak katonai behívót kaptak, és emiatt sokan hazatértek, miközben a családjuk épp megérkezett Lengyelországba. Különösen az építőiparban okoz nagy gondot a munkaerőhiány – számolt be a Deutsche Welle tudósítója.
Jelentősen drágulnak az építőipari alapanyagok világszerte az ukrajnai háború miatt, de az ukrán, orosz és fehérorosz szállítások kiesése miatt akár átmeneti hiány is lehetséges.
Nyakunkon a vállalati év vége, az üzleti eredmények, a megtérülési mutatók zavart számolgatása, az excel-táblák tologatása és az ezzel együtt járó kellemetlen felismerés, hogy a kitűzött célokat idén sem értük el. De mi lehet a probléma, ami miatt évről évre semmi sem változik, ha az éves eredményeket összegezzük? Ha már megtörtént a felismerés, hogy valami nem jól működik, itt az idő, hogy szembenézzünk a cégirányítás valós problémáival és feltegyük a kérdést: megfelelően vezetjük-e a vállalatot és haladunk-e a piac diktálta trendekkel?
3,3 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye januárban az egy évvel korábbihoz képest, és 11,7 százalékkal több új szerződést írtak alá, mint 2021 elején.
Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.
Visszahozta a magyar építőipar 2021-ben azt, amit a válság mélypontján elvesztett: 13,3 százalékkal nőtt az éves termelés 2020-hoz képest, a december különösen jól sikerült. Az új szerződések száma azonban minimálisan tudott csak nőni.
A tehénböfögés és az erdőirtás mérséklése kevés lesz az új klímacélok eléréséhez, az építőipar működését is sürgősen újra kellene gondolni. Ehhez nemcsak a „beépített emisszió” fogalmával kell megismerkedni, de szükség lehet a kenderbetonra és a gombafonaltéglára is.
14 éves rekordra nőtt az infláció idén novemberben, abban a hónapban, amikor a kormány az üzemanyagár maximalizálásával próbálta fékezni az árakat. De nem volt ez teljesen egyedi próbálkozás: az elmúlt hónapokban-években több olyan terméket is láthattunk, amelynek az árát megpróbálta a kormány befolyásolni, akár az adókulcsa változtatásával, állami támogatással, akár felső érték rögzítésével vagy egyenesen hatósági ár bevezetésével. Érdemes átnézni, hogyan alakultak ezeknek az árai.