#Erdély

Édes Erdély, itt voltunk…

Hetven éve, 1940. augusztus 30-án született meg a második bécsi döntés, mely az 1938 és 1941 közötti magyar revíziós lépések közül a legjelentősebb volt – legalábbis a visszatért terület nagyságát és a lakosság létszámát tekintve. Magyarország tovább sodródott a világháborúba a náci Németország oldalán.


Kiállítás Észak-Erdély visszacsatolásáról

Észak-Erdély 70 évvel ezelőtti visszacsatolásáról nyílik kiállítás az OSA Archívumban jövő hétfőn; az október 10-ig megtekinthető tárlat célja, hogy bemutassa a terület Magyarországhoz való visszacsatolásának korabeli fogadtatását és visszhangját magyar és román oldalon, és felvillantsa az esemény hosszabb távú következményeit - közölte az intézmény.




Tőkés: az EMNT kész elmenni a pártalapításig

Tőkés László szerint ki kell alakítani a Kárpát-medencei magyar nemzeti együttműködés, és ennek egy ágaként a romániai magyar nemzeti együttműködés rendszerét. Ha ehhez szükség van egy új pártra, vagy új választási közszereplőre Romániában, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kész elmenni addig - mondta Nagyváradon az EMNT elnöke, az Európai Parlament (EP) alelnöke.


Medveriadó Székelyföldön – fotó

Élelmet kereső medvék garázdálkodnak a székelyföldi településeken. Korábban a medvék nappal nem merészkedtek le a hegyekből a településekre – írja a Krónika című kolozsvári napilap internetes oldalán.


Új magyar párt alakulhat Romániában

A már létező két romániai magyar párt mellett egy harmadik magyar politikai erőt alapíthat a Tőkés László által vezetett, magát civil szervezetként meghatározó Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) - közölte Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke.


Tőkés szerencsétlen példázata – Koszovó árnyéka Erdélyre vetül

Tőkés László Európa-parlamenti képviselő – az intézmény egyik néppárti alelnöke – a tusnádfűrdői találkozón ismét autonómiát követelt a Székelyföldnek. Koszovó példáját emlegette – a hágai Nemzetközi Bíróság a napokban visszamenőleg legalizálta az albán terület kiválását Szerbiából. A románság, ha autonómiáról hall, az ország feldarabolását vizionálja, ezért Tőkés szavai inkább visszariasztó hatásúak: a jogosan elvárt autonómia megvalósulása még messzebbre tolódott ki.


Nehéz helyzetben vannak a végzős erdélyi színészek

Gondot okoz a Kolozsvárott és Marosvásárhelyen most diplomázó színészeknek a román kormány tavalyi takarékossági intézkedése, amellyel befagyasztotta az új munkaerő felvételét a közszférában. A romániai színházak többsége is állami vagy önkormányzati tulajdonban van.








Részegekre figyelmeztető tábla Erdélyben

Egy földön tápászkodó ember, üveggel a kezében - ezt az érdekes figurát láthatják egy nem szokványos közúti jelzőtáblán azok a gépkocsivezetők, akik az erdélyi Arad megyei Pécska (Pecica) városon hajtanak keresztül.


Mindenkit ki akar rúgni a Bechtel Romániában

Összes alkalmazottját, csaknem kétezer embert készül elbocsátani az észak-erdélyi autópályát építő Bechtel amerikai cég arra hivatkozva, hogy a román állam 214 millió euróval tartozik neki − állítja a szakszervezet.


Erdélyi gárdakezdemények

Egymástól elszigetelve tevékenykednek Erdélyben a magyarországi radikális szervezetekhez kötődő csoportok, amelyek közül a Székely Szakasz áll legközelebb a nyilvántartásba vételhez.



Mementó 1920: Apponyi végzetes "trianoni" beszéde

Magyarország megpecsételte a sorsát a sok nyelven beszélő, de a magyaron kívül egyet sem "értő" Apponyi gróf Párizsba küldésével. A "bő szóköpés" mesterét - ahogy a grófot Ady jellemezte - magyarosítási törekvései miatt olyan világhírű írók támadták már 1907-ben, mint Lev Tolsztoj és a Nobel-díjas Björnsterne Björnson. Apponyi 1920-ban sem okozott csalódást ellenfeleinek: kilencven évvel ezelőtt a szomszédos államok "alacsonyabbrendű fajairól" szónokolt a párizsi békekonferencia vezetőinek.