#ételallergia

Kitiltották a diót és a mogyorót, csökkent a só, választható lett a menü – de tényleg egészségesebb lett az iskolai menza?

Melyik gyerek allergiás valójában, és melyiknél csak a szülői aggodalom szól közbe? Miért különbözik ennyire egymástól a laktózintolerancia és a tejfehérje-allergia, ha a tünetek sokszor annyira hasonlóak? Kopjár Ildikó dietetikus szerint a válaszok sokszor meglepőek, és komoly tévhiteket oszlatnak el azzal kapcsolatban, mit szabad, és mit nem szabad megvonni egy gyermek étrendjéből. A szakértővel arról is beszélgettünk, hogyan alakítja át a hazai menzák világát a friss szabályozás, amely kitiltotta a földimogyorót, a dióféléket és a szezámmagot az iskolai étkeztetésből, és amely 2028-ig felére csökkentheti a gyerekek napi sóbevitelét is.



„Még akkor is felszabadító lehet a diagnózis, ha rossz hír” – a mentes diétázók érzelmi hullámvasútja

Rengetegen követnek speciális étrendet, többségük egészségügyi okok, például laktóz-, glutén- vagy másfajta érzékenység miatt. De miért okozhatnak szorongást a különféle diéták? Hogyan válhat az életmódváltás egyfajta „kapcsolati mérőeszközzé”, és miért tévút, ha fogyókúraként tekintünk a mentes étkezésre? Milyen hatással van a gyerekekre, ha kiskoruktól fogva figyelniük kell arra, hogy nem ehetnek meg bármit, amit a társaik igen? Ezekről is kérdeztük Czecz Fruzsina gasztropszichológust nemrég megjelent könyve kapcsán.














Miért lettek hirtelen annyian ételallergiások?

Napjainkban egyre nagyobb értéke van az egészségnek, egyre többen figyelnek oda a táplálkozásra is. Sokan vélik magukon felismerni az ételallergiák tüneteit, néha olyan, mintha rohamosan terjedő járvánnyal lenne dolgunk, ami félelmetes iramban szedi az áldozatait.