Folytattuk a cikksorozatunkat, amelyben a KSH adatai alapján nézzük meg, most élünk-e jobban, vagy 1989-ben. Ezúttal a szociális rendszert vizsgáltuk meg. Az például nem változott, hogy a gyerekvállalás komoly szegénységi kockázatot jelent, a családtámogatások viszont azóta igazából már csak azoknak segítenek, akik dolgoztak a gyerek születése előtt.

Fortepan

Munkanélküliség gyakorlatilag nem létezett harminc évvel ezelőtt, viszont akkor a jövedelmek sokkal nagyobb része érkezett az államtól, mint most. A minimálbér most a 177 százaléka a szegénységi küszöbnek, míg harminc éve csak a 114 százaléka volt. A többség pedig egy picit nagyobb lakásba tudott költözni 1989 óta.

Jobb későn, mint soha: néhány nappal a július 1-jei bevezetése előtt pontosító jogszabályok jelentek meg a Magyar Közlönyben a babaváró támogatásról. Így már pontosan kiszámítható, hogy mennyi saját megtakarításra van szükség egy lakás megvásárlásához a kölcsönnel. A babaváró hitel 75 százaléka számít önerőnek, de azért megfelelő mértékű igazolt jövedelem ez után is kell a hitelfelvételhez.

Egy jó hírt kaptak a júliusra kiírt kismamák: ha a támogatás igénylését beadják a bankban, akkor jogosultak lesznek a pénzre akkor is, ha a gyerekük még a szerződés megkötése előtt megszületne. Ez azért is fontos, mert az adminisztratív szabályok hetekkel is késleltethetik a hitel július 1-jei indulását. Emellett felvehetik a babaváró támogatást az elmaradásaikat rendező „rossz” adósok is.

Az e heti HVG-ben számoltak egy sort a családtámogatásokról, és arra a megállapításra jutottak: a már megszületett gyerekekre korántsem fordít elég gondot és pénzt az állam. Így aztán az sem csoda, hogy nem csak 1989-hez képest vagyunk kevesebben, de sokkal kevesebb gyerek született, mint egy évvel korábban.

825 millió forintot szán a kormány a sürgős szúnyogirtásra. A nyári szúnyoginvázióban mindenki úgy védekezik, ahogy tud. Mi kimentünk a Városligetbe, leültünk egy plédre, és tudatnyi szúnyogriasztó szert teszteltünk le.

Máté Péter

A fújható és kenhető szerek mellé vittünk magunkkal szúnyogriasztó karkötőt, eukaliptusztartalmú szereket, és a házipatikát sem felejtettük el. Bevetettünk egy egészen speciális módszert is, kipróbáltuk a „hangzuhanyt”, egy bizonyos elektronikus zenére állítólag nem jönnek a vérszívók. És valóban nem jöttek.

A hét képe: Tiborcz István új, medencés birtoka a Balatonnál

Átlátszó

Eredetileg 26,1 milliárd forintot szánt a kormány 2018-ra a határon túli támogatások elosztásáért felelős Bethlen Gábor Alapnak, ehhez képest végül 90,2 milliárd forint lett a támogatás. A kormány több tucat alkalommal csoportosított át pénzeket az alapba.

A legtöbb pénz, 44 milliárd Erdélybe ment, 10,6 milliárd Kárpátaljára, 6 a Felvidékre, 5,5 a Vajdaságba, 4,6 Magyarországra, de Horvátországba és a diaszpórába is milliárdon fölüli összeg jutott. És az is egészen biztos: 2020-ban sem zárják el a pénzcsapot.

Nem volt egyszerű hét ez a fapados légitársaságoknál. A Wizz Airről előbb kiderült, hogy még a hónap elején Bécsben felejtett 30 embert, majd amint elült volna a felháborodás, egy napig nem tudtak elindulni Budapestre Londonból egy repülőjük utasai. Eközben a Ryanair elbukott egy pert, kártérítést fizethet egy törölt járat utasainak, mert a bíróság szerint ha két hónappal előre tudták, mikor lesz sztrájk, nem hivatkozhatnak előre nem látható okokra. A hét végén pedig egy utazási iroda gépe hagyott több száz magyar utast Tunéziában.

De a trükközés és a nem megfelelő utaskezelés mintha nem zavarná a repülni vágyókat. A jegyárak annyira alacsonyak, hogy az utasok hiába szidják szívesen a légitársaságokat, egy dolgon nem változtatnak: megveszik a jegyeket tőlük. Méghozzá egyre többen, nagyítóval kell keresni az olyan fapados cégeket, amelyeknek ne nőne az utasszáma.

Legalább 17, jórészt Matolcsy Ádámhoz köthető cég lépett le az NHB Banktól hetekkel azelőtt, hogy a pénzintézettel szemben az apja elnökölte Magyar Nemzeti Bank korlátozásokat rendelt el. Szinte mind ugyanazon a napon és ugyanannál a másik pénzintézetnél nyitottak új számlákat.

Túry Gergely

Miután a HVG megírta mindezt, a kecsup.hu kecskeméti hírportál azzal állt elő: az MNB-alapítványok Kecskeméten egyetemi kampuszt építő cége épp 12 nappal azelőtt nyitott új számlát, hogy az MNB korlátozásokat vezetett be korábbi számlavezetőjénél, az NHB-nál. Pár nappal később a cégnek dolgozó, Matolcsy György jegybankelnök rokonságába tartozó Szemerey Szabolcs is követte példáját.

Az ételallergia dollármilliárdos üzlet, de a szakértők arra figyelmeztetnek: ezt a bizniszt jó ideje már nem csak azok éltetik, akiknek valóban az egészségük múlik rajta, divat lett így táplálkozni, amely ahogy jött, úgy véget is érhet. Egy kutatás szerint csaknem kétszer annyi felnőtt amerikai gondolja magáról, hogy ételallergiás, mint ahányan valóban azok, és hasonló lehet a helyzet más országokban is. Az érdekvédők évről évre versenyt is hirdetnek, hogy felhívják a figyelmet, sok a kókler cég a piacon.

Huszár Dávid

Tóth Zoltán, a Gluténmentes Bt. tulajdonosa szerint azért kerül sokba ételallergiásnak lenni, mert ma Magyarországon egyetlen malom sincs, amelyik nagy tételben tudna gluténmentes lisztet szállítani. A többletköltséget az állam adókedvezménnyel próbálja kompenzálni: havonta a minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel csökkenthetik az adójukat, akiket lisztérzékenységgel diagnosztizáltak.

Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon: