Az MSZP elnöke szerint előrelépés, hogy Orbán Viktor az EU-csúcson mutatott kezdeti elutasítás után "visszakozott, megváltoztatta álláspontját", és a parlamentre bízná a döntést, de hangsúlyozta, hogy az országgyűlési többség az elmúlt másfél évben mindig a kormányfő akaratának megfelelően szavazott.
Nagy-Britannia azért nem csatlakozott az uniós pénzügyi fegyelem szigorítását célzó új szabályozási egyezményhez, mert nem kapta meg azokat a biztosítékokat, amelyeket a londoni pénzügyi szolgáltatási szektor védelmében kért - mondta pénteken a brit külügyminiszter.
A Véleményvezér blog szerzője azt írja: meggyőződése, hogy a miniszterelnök az EU-megállapodás körüli taktikázással túl messzire megy a hazárdírozásban, és most közvetlen módon kockáztatja hazánk pénzügyi stabilitását.
Két újabb EU-tagország tette függővé parlamenti jóváhagyástól az euróövezeti megállapodáshoz való csatlakozást - értesült az MTI pénteken diplomáciai forrásból az EU-csúcstalálkozó brüsszeli székhelyén.
A bajban furcsa párokból lesznek ágytársak - írja az EU-csúcson a kormányközi megállapodás előkészítésére nemmel szavazó Nagy-Britanniáról és Magyarországról a Financial Times szerkesztőségi blogja.
A tizenhét euróövezeti ország és legalább hat másik uniós tagállam új kormányközi szerződést köt azért, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására.
„Nem látom értelmét, nem látom eredményét, nem tudom, hogy ez kinek és miért jó” - mondta az Indexnek nyilatkozva Balázs Péter volt külügyminiszter azt követően, hogy Orbán Viktor a csütörtöki brüsszeli EU-csúcson elutasította Magyarország csatlakozását az új EU-paktumhoz.
A miniszterelnök szóvivője szerint az Országgyűlésnek kellő ideje lesz arra, hogy megtárgyalja az euróövezeti országok péntek hajnalban született megállapodását. Szijjártó Péter azt mondta, idő kell ahhoz, hogy ezt a súlyos kérdést kellő komolysággal meg tudja tárgyalni a parlament.
"Ha nem tudjátok elfogadni a szerződésmódosítás valamelyik változatát, pedig nem kerül nektek semmibe, mert benneteket nem bánt, csak az eurózónáról beszélünk, akkor kötünk egy új szerződést". Ezt mondta Martonyi János külügyminiszter a most zajló EU-csúcs előtt arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha nem mindenki mond igent az EU alapszerződésének módosítására. Végül az alapszerződés-módosítás helyett egy kormányközi megállapodás előkészítéséről döntöttek Brüsszelben, ám Magyarország - három másik tagállammal együtt - még ennek előkészítésére is nemet mondott, legalábbis egyelőre.
Nagy-Britannia nagyon komolyan kezd elsodródni Európától - írta a Twitteren a svéd külügyminiszter azután, hogy péntek hajnalban kiderült, az első hírek szerint két ország nemet mondott az EU-paktumra az uniós vezetők brüsszeli csúcsán. A britek mellett a másik nem a hírek szerint Magyarországtól érkezett. Később Orbán Viktor azt mondta, a magyar parlamentnek kell döntenie arról, kimaradjon-e Magyarország.
Orbán Viktor szerint az Országgyűlésnek meg kell vitatnia azt a kérdést, hogy Magyarország csatlakozzon-e az euróövezeti országok megállapodásához, mert az a nemzeti szuverenitást is érinti.
A tizenhét euróövezeti ország és legalább hat másik uniós tagállam új kormányközi szerződést köt azért, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására - jelentette be Herman Van Rompuy, a tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke péntek reggel, a brüsszeli csúcstalálkozó első napját lezáró sajtótájékoztatón. A britek mellett Magyarország nem csatlakozott az alkuhoz. Orbán Viktor ezt azzal magyarázta, hogy a parlamentnek meg kell vitatnia a kérdést, más államfői nyilatkozatok viszont ennek ellentmondanak.
Uniós diplomáciai források szerint elvi megállapodásra jutottak az EU-tagországok állam- és kormányfői csütörtök éjjel arról, hogy az euróövezeti országokban tovább szigorítják a költségvetési fegyelmet.
Diplomáciai értesülés szerint David Cameron brit miniszterelnök olyan követelésekkel állt elő az EU-csúcson, amelyeket a németek és a franciák nem fogadnak el, így azonban London nem akar hozzájárulni az EU-alapszerződés módosításához.
Az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek kötetlen munkavacsorájával megkezdődött csütörtök este Brüsszelben az évzáró uniós csúcstalálkozó, amelynek célja a legutóbbi nyilatkozatok szerint nem kevesebb, mint az európai integráció megmentése, de legalábbis az euróövezet vészesen romló pénzügyi helyzetének stabilizálása.
Nicolas Sarkozy francia államfő szerint ha pénteken Brüsszelben nem születik megállapodás az eurózóna gazdasági kormányzásáról, Európának nem lesz "második esélye".
Lengyelország teljes erővel a német álláspontot fogja támogatni az EU sorsdöntő pénteki csúcstalálkozóján, hogy a lehető legnagyobb mértékben gyengítse Franciaország és Nagy-Britannia pozícióját - írta a Rzeczpospolita csütörtökön.
A hitelminősítőket bírálta Jean Leonetti francia EU-miniszter, és arról is beszélt, hogy fennáll a veszélye annak, hogy szétrobban az euró.
Mindenképpen keresztül akarja vinni az uniós alapszerződés módosítását a német vezetés a csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcson. Angela Merkel kancellár és kísérete arra számít, hogy az ellenállás miatt a hétvégéig tarthat az értekezlet.
A forint csütörtök reggel is tartotta a november vége óta némileg erősebb szintjét, amelyet most támogat a hét végi EU-csúcsnak megelőlegezett nemzetközi bizalom is.
