A miniszterelnök szóvivője szerint az Országgyűlésnek kellő ideje lesz arra, hogy megtárgyalja az euróövezeti országok péntek hajnalban született megállapodását. Szijjártó Péter azt mondta, idő kell ahhoz, hogy ezt a súlyos kérdést kellő komolysággal meg tudja tárgyalni a parlament.
"Ha nem tudjátok elfogadni a szerződésmódosítás valamelyik változatát, pedig nem kerül nektek semmibe, mert benneteket nem bánt, csak az eurózónáról beszélünk, akkor kötünk egy új szerződést". Ezt mondta Martonyi János külügyminiszter a most zajló EU-csúcs előtt arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha nem mindenki mond igent az EU alapszerződésének módosítására. Végül az alapszerződés-módosítás helyett egy kormányközi megállapodás előkészítéséről döntöttek Brüsszelben, ám Magyarország - három másik tagállammal együtt - még ennek előkészítésére is nemet mondott, legalábbis egyelőre.
Nagy-Britannia nagyon komolyan kezd elsodródni Európától - írta a Twitteren a svéd külügyminiszter azután, hogy péntek hajnalban kiderült, az első hírek szerint két ország nemet mondott az EU-paktumra az uniós vezetők brüsszeli csúcsán. A britek mellett a másik nem a hírek szerint Magyarországtól érkezett. Később Orbán Viktor azt mondta, a magyar parlamentnek kell döntenie arról, kimaradjon-e Magyarország.
Orbán Viktor szerint az Országgyűlésnek meg kell vitatnia azt a kérdést, hogy Magyarország csatlakozzon-e az euróövezeti országok megállapodásához, mert az a nemzeti szuverenitást is érinti.
A tizenhét euróövezeti ország és legalább hat másik uniós tagállam új kormányközi szerződést köt azért, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására - jelentette be Herman Van Rompuy, a tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke péntek reggel, a brüsszeli csúcstalálkozó első napját lezáró sajtótájékoztatón. A britek mellett Magyarország nem csatlakozott az alkuhoz. Orbán Viktor ezt azzal magyarázta, hogy a parlamentnek meg kell vitatnia a kérdést, más államfői nyilatkozatok viszont ennek ellentmondanak.
Uniós diplomáciai források szerint elvi megállapodásra jutottak az EU-tagországok állam- és kormányfői csütörtök éjjel arról, hogy az euróövezeti országokban tovább szigorítják a költségvetési fegyelmet.
Diplomáciai értesülés szerint David Cameron brit miniszterelnök olyan követelésekkel állt elő az EU-csúcson, amelyeket a németek és a franciák nem fogadnak el, így azonban London nem akar hozzájárulni az EU-alapszerződés módosításához.
Az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek kötetlen munkavacsorájával megkezdődött csütörtök este Brüsszelben az évzáró uniós csúcstalálkozó, amelynek célja a legutóbbi nyilatkozatok szerint nem kevesebb, mint az európai integráció megmentése, de legalábbis az euróövezet vészesen romló pénzügyi helyzetének stabilizálása.
Nicolas Sarkozy francia államfő szerint ha pénteken Brüsszelben nem születik megállapodás az eurózóna gazdasági kormányzásáról, Európának nem lesz "második esélye".
Lengyelország teljes erővel a német álláspontot fogja támogatni az EU sorsdöntő pénteki csúcstalálkozóján, hogy a lehető legnagyobb mértékben gyengítse Franciaország és Nagy-Britannia pozícióját - írta a Rzeczpospolita csütörtökön.
A hitelminősítőket bírálta Jean Leonetti francia EU-miniszter, és arról is beszélt, hogy fennáll a veszélye annak, hogy szétrobban az euró.
Mindenképpen keresztül akarja vinni az uniós alapszerződés módosítását a német vezetés a csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcson. Angela Merkel kancellár és kísérete arra számít, hogy az ellenállás miatt a hétvégéig tarthat az értekezlet.
A forint csütörtök reggel is tartotta a november vége óta némileg erősebb szintjét, amelyet most támogat a hét végi EU-csúcsnak megelőlegezett nemzetközi bizalom is.
Sorsdöntő EU-csúcs kezdődik csütörtökön: az övezeti országok állam- és kormányfőinek talán az utolsó sansza, hogy elhitessék, van megoldásuk az eurózóna válságára. De mi van, ha nem sikerül? A hvg.hu számba vette a közös valuta megszűnésének brutális következményeit. Nehogy azt higgyük, hogy megúszhatjuk!
Tizenöt eurózónatagot vett negatív megfigyelés alá az S&P. A világ legnagyobb hitelminősítője belengette, hogy Németország és Franciaország akár el is veszítheti az AAA-s besorolását. A Spiegel nem érti miért most volt erre szükség, a Wall Street Journal és a Financial Times viszont a német-francia tesze-toszaságot kritizálja.
Békesi László közgazdász szerint az IMF jelenleg a nemzetközi pénzügyek csendőrének szerepét tölti be, ám okulva a 2010-es válságból, mára már sokkal rugalmasabb szervezetté vált.
Horvátország megfigyelőként már jelen lesz a december 9-i brüsszeli EU-csúcson, miután közvetlenül előtte aláírják a balkáni ország EU-csatlakozásáról szóló szerződést - közölték szerdán uniós források.
Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy népszavazást tartanak a múlt heti európai uniós csúcson elfogadott, a görög adósság egy részének leírásáról, illetve az új hitelprogramról szóló megállapodás jóváhagyásáról.
Japán ezután is vásárol EFSF-kötvényt - jelentette be hétfőn tokiói sajtóértekezletén Klaus Regling, az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap igazgatója, miután tárgyalt a szigetország nemzetközi ügyekben illetékes pénzügyminiszter-helyettesével.
Az euróövezeti válság megmutatta, hogy a valutauniónak a közös pénzügypolitika mellett költségvetési unióra is szüksége van - mondta a Financial Timesnak a német pénzügyminiszter. Wolfgang Schäuble megerősítette elszántságát a pénzügyi tranzakciókra kirótt "spekulációellenes" különadó bevezetése mellett is.
